Jobbára megegyezik a pénzügyi kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) véleménye abban, hogy csökkenteni kell az államháztartás hiányát. László Csaba pénzügyminiszter az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: a szkeptikus gazdaságkutatókkal ellentétben reálisnak tartja, hogy a bruttó hazai össztermék (GDP) viszonylatában 4,5 százalékra mérséklődjék az államháztartási deficit. Mint ismert, ebben az évben tetemes hiány halmozódott fel, amelynek mértéke a GDP 9,2 százalékára rúgott, de a kiadási tételek nélkül számítva is 5,7 százalékra tehető.
Az év végén László Csaba szerint teljesülhet a jegybank és a kormány közös, 4,5 százalékos inflációs célja, 0,5 százalékos hibahatárral. Az inflációs cél módosítását a gazdasági folyamatok nem indokolják, bár az iraki válság és az olajárak alakulása kétségtelenül kockázatot jelent – mondta.
A forint árfolyamával kapcsolatban László Csaba ismét leszögezte, hogy a 2001 májusi árfolyamrezsim-váltás módszerét elhibázottnak tartja, de a kialakult helyzetet elfogadja, és azon belül igyekszik olyan fiskális politikát kialakítani, ami visszavezeti az országot a fenntartható növekedés pályájára. Ezt a célt szolgálja a Magyar Nemzeti Bankkal kialakított közös gazdaságpolitika, amihez a kormány a kemény költségvetési vitában is tartotta magát. A miniszter megerősítette, hogy a következő másfél–két éven belül nem tartja elképzelhetőnek az árfolyamsáv kiszélesítését, illetve a sávközép eltolását.
*
Járai Zsigmond évértékelő nyilatkozatában továbbra is fenntartja azt a korábbi álláspontját, miszerint negatív fejleményének minősül a jegybanktörvény módosítása. Az elnök szerint a jegybank felügyelőbizottságának felállítása az MNB függetlenségének csökkentését célozza annak ellenére, hogy a grémium jogköre korlátozott. Járai Zsigmond emlékeztetett arra, hogy a kormánypártok csakis az Európai Központi Bank (EKB) felvetésére vonták viszsza néhány, az intézmény függetlenségét csorbítani képes indítványt.
Deák Dániel
Magyar Péter tombol a kudarcos kongresszus miatt
