Rekordhiány az államháztartásban

Az utóbbi időszak legnagyobb államháztartási hiányát produkálta 2002: az 1572,2 milliárdos deficit – ami a bruttó hazai termék 9,4 százalékának felel meg – még annak tudatában is nehezen magyarázható, hogy választási évben keletkezett.

Minden várakozást felülmúl az államháztartás 2002-es hiánya: a Pénzügyminisztérium tegnap kiadott, előzetes adatai szerint az éves deficit – a helyi önkormányzatok nélkül – 1572,2 milliárd forintot ért el, ami a bruttó hazai termék (GDP) 9,4 százalékának felel meg. A tizenkét havi hiány a módosított éves előirányzat 125,9 százalékának felel meg: ennél az adatnál viszont figyelembe kell venni, hogy az eredeti tervekben 505,5 milliárdos deficit szerepelt, amit a 2001. évi zárszámadási törvény először 565 milliárd forintra, majd a decemberben elfogadott ez évi költségvetési törvény 1249 milliárd forintra módosított. Az államháztartás bevételei december végéig a módosított előirányzat 103,6 százalékára, kiadásai 107,1 százalékára teljesültek.
A 2001-es adatokkal alrendszerenként összevetve is lesújtó a kép: a központi költségvetésben – pénzforgalmi adatok szerint – múlt év december végéig 1474,7 milliárd forint hiány keletkezett, szemben az egy évvel korábbi 413,9 milliárd forinttal. Az elkülönített állami pénzalapok – az előirányzott 2,2 milliárdos deficittel szemben – 1,4 milliárd többlettel zárták az évet: 2001 végén 2,4 milliárdos hiányt mutatott az egyenlegük. A társadalombiztosítási alapok 98,9 milliárdos hiányt produkáltak, szemben az egy évvel korábban regisztrált 28,8 milliárd forintos deficittel. Az államháztartás ennek megfelelően 2001-ben 445 milliárdos hiányt könyvelt el – ami a GDP 3,3 százalékának felelt meg –, ezzel szemben a tavalyi deficit bőven túllépte az 1500 milliárdot, és elérte a bruttó hazai termék 9,4 százalékát.
A tavalyi, horribilis passzívum fokozatosan alakult ki: a száznapos programból következő kiadások nyilvánvaló volt, hogy több százmilliárddal növelik a deficitet, ám ennek ellenére a pénzügyi tárca kommunikációjában ezzel együtt is hosszú ideig 6-6,5 százalékos, ESA–95 elszámolási rendszer szerinti hiány szerepelt. Jelentős fordulatot hozott, ugyanakkor László Csaba pénzügyminiszter október végi bejelentése, mely szerint a hiányt további 585 milliárd forinttal bővíti több, már elköltött, egyszeri, az aggregált keresletet nem növelő tétel: ennek tükrében a pénzügyi tárca akkor már nyolc százalékot meghaladó deficittel számolt. A kormány ezt követően – talán már minden mindegy alapon – még néhány, a múlt évre elszámolható, 95 milliárdot jelentő tételt is beszorított 2002-re: ennek következménye az elmúlt évek legmagasabb államháztartási hiánya lett.
– Minden várakozást felülmúló hiányról van szó, amely a legroszszabb álmainkban sem szerepelt – reagált az éves számokra Varga Mihály volt pénzügyminiszter, a Fidesz alelnöke. Nyilván a kormány úgy gondolta – vélekedett Varga –, hogy 2002 kudarcát még az előző kormány nyakába lehet varrni, ezért előrehozott több, 2003-ban esedékes kifizetést, és a választási ígéretekre is ráfejelve növelte a kiadásokat. Az már biztosnak tűnik, hogy 2004-ben hazánk az EU tagja lesz, ám az unió kapujában semmiképp sem szerencsés ekkora hiányt produkálni – figyelmeztetett a képviselő. Varga szerint a PM állítása, mely szerint a hiány felfutása egyszeri tételeknek köszönhető, csak részben igaz: az agrár- és a vasút-konszolidáció például nem sorolható ebbe a körbe. A képviselő szerint az idei, 4,5 százalékos, GDP-arányos hiány nem tartható, többek között azért, mert a költségvetés kiadási oldala több helyen alultervezett. Ennek tükrében erre az esztendőre 5,2-5,5 százalékos, bruttó hazai termékhez mért deficittel számolunk – mondta Varga Mihály.