Rövidzárlat a megnyitott árampiacon

Január elsejétől részlegesen megnyílt a magyarországi árampiac, amely első lépésben a feljogosított ipari nagyfogyasztók és az önkormányzatok számára lehetővé teszi, hogy megválaszthassák energiaellátójukat, illetve részben importálhassanak villamos energiát, ám a piacnyitáshoz szükséges rendeletek késése miatt még egyetlen cég sem lépett át a versenypiacra.

Tegnap lépett életbe az új villamosenergia-törvény, amely kettős piaci működést tesz lehetővé. Egyrészt megmaradt a lakossági és kisebb ipari fogyasztók számára a hatósági áras közüzemi szektor, illetve megnyílt a feljogosított ipari fogyasztók és önkormányzatok részére a versenypiac. A törvény szerint első lépésben a 6,5 gigawattóra/év fogyasztás feletti nagyfogyasztók léphetnek át a versenypiacra. Ez a döntés összességében a hazai villamosenergia-igény 30–35 százalékát felhasználó ipari fogyasztókat érintheti, ám a kezdeti bizonytalanságok, a kialakulatlan szabályozás és a szükséges rendeletek késői megjelenése miatt várhatóan eleinte csak néhány nagyfogyasztó tud élni a versenypiac adta lehetőségekkel.
Szaniszló Mihály, a nagyfogyasztókat tömörítő Ipari Energiafogyasztók Fóruma elnöke szerint, nehezíti a piac megnyitását és a tényleges verseny kialakulását, hogy kevés a szabadon hozzáférhető és az európai átlagárakkal is versenyképes hazai villamos energia. Jelenleg a magyarországi vállalatok lényegesen drágábban jutnak áramhoz, mint európai versenytársaik, ezért egyre inkább veszélybe kerül versenyképességük. Megoldást jelenthetne az olcsó import, ám a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. múlt hétre kiírt tranzit- és importengedélyre vonatkozó tenderén olyan kevés szabad kapacitást lehetett megpályázni, amely nem teszi lehetővé a valós verseny kialakulását. Feltűnő, hogy egyáltalán nem volt meghirdetve ukrajnai szabad kapacitás, pedig néhány hónapja még több száz megawatt importra volt lehetőség, holott ebből az irányból már három távvezeték – 220, 400 és a nyári próbaüzem óta az ismét üzembe helyezett, 750 kilovoltos Zapadnoukrainskaja– Albertirsa összeköttetés – is rendelkezésre áll. Gondot jelentett az előkészületek szempontjából, hogy csak december 31-én jelentek meg a törvény életbelépéséhez szükséges végrehajtási és árrendeletek, így rendkívül feszítetté vált a határidő a tényleges piacnyitáshoz.
Szikla Zoltán, a Dunapack vezérigazgató-helyettese szerint a piacnyitás rendkívül fontos a nagyfogyasztók, különösen az energiaigényes tevékenységet folytató vállalatok versenyképessége szempontjából, ugyanis jelenleg 25 százalékkal magasabb áron kapják a villamos energiát, mint európai versenytársaik. A nagyfogyasztók ezért elsősorban árcsökkenést várnak a piacnyitástól, és a szolgáltatás minőségének javulását.
Tombor Antal, a Mavir elnök-vezérigazgatója szerint Magyarország európai uniós csatlakozásának egyik előfeltétele volt az árampiac megnyitása, amelyhez már több mint két éve megkezdték az előkészületeket. Az EU-ban a piacnyitás átlagos mértéke 60 százalék, Ausztriában, Finnországban, Németországban és Nagy-Britanniában pedig már 100 százalék. A december 27-re kiírt villamos energia határkeresztező szabad kapacitásra vonatkozó tenderre 25 cég jelentkezett, közülük hét (három feljogosított nagyfogyasztó és négy áramkereskedő cég) nyert az év első négy hónapjában érvényes importjogot. Az új törvény lehetővé teszi, hogy a feljogosított nagyfogyasztók teljes áramigényük ötven százalékát importból is fedezhetik. A jelenlegi szabad átviteli kapacitás 750 magawatt volt, ebből 150-150 az osztrák és a szlovák, míg 450 megawatt a horvát határokon jelentkezett. Az Ukrajna felőli teljes átviteli kapacitás 450 magawatt, de ez teljes egészében hosszú távú szerződéssel van lekötve. A piacnyitás első napján még egyetlen cég sem lépett át a szabadpiacra, sőt az első hónapokban a kialakulatlan viszonyok miatt várhatóan csak néhány vállalat fogja kérni a feljogosítását. Az új helyzetben a rendszerirányítás költségei közel negyvenmilliárd forintot jelentenek az első évben, amelyben az átállási (befagyott), a hálózati veszteség és a Mavir működési költségei is szerepelnek.