Folytatódni látszik az előző öt év tendenciája az integrált takarékszövetkezeteknél 2002-ben is: a tizenegyedik hónap végére 632 milliárd forintra növekedett az összesített mérlegfőösszeg, így minden jel szerint sikerül túlteljesíteni az év végére kitűzött, 640 milliárdos célt – közölte lapunkkal Szőke András, az OTSZ elnöke. Az elnök emlékeztetett arra: 2001-et eddig az integráció legsikeresebb évének tartották, ám eredményesség tekintetében – ami várhatóan 25-30 százalékos bővülést mutat – úgy tűnik, sikerül túlszárnyalni annak az évnek a teljesítményét is.
A múlt év végéig nem csökkent számottevően az integráció tagjainak száma: december végén 166 takarékszövetkezet működött, ám több, várhatóan a tavaszi hónapokban befejeződő egyesülés is folyamatban van. Az elnök az EU-csatlakozás kapcsán megemelt sajáttőke-követelménnyel kapcsolatban közölte: az egymillió eurós limitet 2007 végére kell teljesíteni a takarékszövetkezeteknek. A törvény szerint ugyanakkor 2006 végére el kell érni a 200 millió forintos határt, és ez év végi határidővel egy százmilliós limit is létezik. Ezt az elnök szerint – ha másképp nem, egyesülés útján – minden integrációs tag teljesíti majd, hiszen ma már csak néhány takarékszövetkezetnek jelent feladatot ez a követelmény.
Szőke András tájékoztatása szerint a hitel- és a betétállomány is dinamikusan bővült az elmúlt évben. A takarékszövetkezetek betétállományának alakulása nem tükrözi az utóbbi időben megszokottá vált, a lakossági megtakarítások visszaszorulására vonatkozó panaszokat, hiszen 2002 novemberére a betétállomány 23 százalékkal növekedett az egy évvel korábbi adathoz képest. A lakossági betétállomány 27 százalékkal, a vállalkozói pedig több mint 30 százalékkal bővült – igaz, alacsonyabb bázisról – a jelzett időszakban. A hitelállomány a betétekével nagyjából párhuzamos, bruttó 23 százalékos bővülést mutatott 2001 novemberéhez képest, ezen belül a vállalkozói hitelek 18 százalékkal – állományuk 124 milliárd forint volt a tárgyidőszak végén –, a lakossági kölcsönök pedig 27 százalékkal növekedtek. A lakossági hiteleken belül a legszembetűnőbb a lakáscélú kölcsönök előretörése: az állomány egy év alatt 37 százalékkal nőtt, így november végére elérte a 67 milliárd forintot. (Az állomány több mint kétszerese a 2000-ben regisztráltnak.) A vállalkozói hitelek állományának – viszonylag – szerényebb mértékű 2002-es növekedése az elnök szerint leginkább azzal magyarázható, hogy a takarékszövetkezetek nem vehettek részt a kedvezményes agrárhitelek folyósításában, illetve kiszorultak a mikrohitel nyújtotta lehetőségekből is. Ezzel együtt – mutatott rá az elnök – a takarékszövetkezetek őrzik stabil vezető pozíciójukat az agrárhitelek terén, nem mondtak le erről a szegmensről, és próbálnak megegyezésre jutni a gazdasági minisztériummal a mikrohitel folyósításának lehetséges módozatairól is. A Takarékbank-részvények kérdésével kapcsolatban az elnök közölte: a német többségi tulajdonos újabb öt évre nyitva tartja az opciót a takarékszövetkezetek számára: a kérdés az, hogy azok mikor, és milyen mértékben tudnak élni ezzel az opcióval.
Szijjártó Péter a magyar–lengyel viszonyról beszélt
