Múlt év első tizenegy hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 18 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztráltat. Ezen belül a versenyszférát 13,4, a költségvetést 28,7 százalékos keresetemelkedés jellemezte – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójából. A költségvetési terület magas növekedési ütemét a 2001. év közben történt központi intézkedések áthúzódó hatása és a tavalyi illetményemelések, vagyis a minimálbér negyvenezer forintról ötvenezer forintra történő emelése okozta, valamint hozzájárult még a hivatásos katonák ötven-hetven százalékos illetményemelése, és szeptembertől a közalkalmazottak ötvenszázalékos alapbéremelése is. (Az alkalmazotti adókedvezmény szeptemberi emelése miatt a nettó átlagkereset növekedési üteme több mint négy százalékponttal haladta meg az utolsó három hónapban a bruttó átlagkeresetét. Emiatt az év elejétől eltelt időszakban 1,1 százalékpont a nettó átlagkereset javára mutatkozó növekedésiütem-különbség.) A vizsgált időszakban a nemzetgazdaság legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásainál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél átlagosan 2,7 millióan álltak alkalmazásban. Ebben az időszakban a nettó átlagkereset 19,1 százalékkal nőtt, a reálkeresetek pedig 13,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, 5,3 százalékos regisztrált infláció mellett.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete a tavalyi év első tizenegy hónapjában 118 600 forint volt. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 83 300 forintot, a szellemi foglalkozásúaké 163 ezer forintot tett ki. A versenyszférában dolgozók átlagosan 114 600 forintot kerestek, ezen belül a fizikai dolgozók 83 200 forintot, míg a szellemiek 178 800 forintot kaptak. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók átlagkeresete 128 900 forint volt, a fizikaiak 85 400 forintot, a szellemiek 147 ezer forintot kerestek. A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem ebben az időszakban 123 500 forint volt, ez 17,2 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A munkajövedelem kereseten felüli része munkavállalónként átlagosan négy százalékot tett ki.
Bartha Attila, a Kopint-Datorg főmunkatársa szerint a tavalyi év kiugróan jónak számít a keresetek emelkedése szempontjából, amely a központi intézkedések áthúzódó hatásának köszönhető. Ez a tendencia még néhány hónapig megfigyelhető lesz. A fő kérdés az, hogy az idei évben lesz-e olyan érdekcsoport, amelyhez ehhez hasonlóan tud majd jelentős béremelést kiharcolni. Ékes Ildikó, az Ecostat osztályvezetője egyértelműen az elmúlt évtizedek kereseti hátrányainak kiegyenlítését látja a közszférában dolgozók magasabb keresetemelkedésében. Ezekkel az intézkedésekkel nagyjából sikerült utolérni a versenyszférában dolgozók bérszínvonalát.
Szinte minden autópályán torlódik a forgalom, mutatjuk a pontos helyszíneket
