Tavaly tovább növekedtek a bérek

Elsősorban a költségvetési területen dolgozók jelentős béremelésének áthúzódó hatásai növelték a tavalyi év átlagkeresetét, amely 118 600 forint volt, és 18 százalékkal haladta meg a 2001. év azonos időszakában regisztráltat.

Mayer György
2003. 01. 22. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Múlt év első tizenegy hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 18 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztráltat. Ezen belül a versenyszférát 13,4, a költségvetést 28,7 százalékos keresetemelkedés jellemezte – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójából. A költségvetési terület magas növekedési ütemét a 2001. év közben történt központi intézkedések áthúzódó hatása és a tavalyi illetményemelések, vagyis a minimálbér negyvenezer forintról ötvenezer forintra történő emelése okozta, valamint hozzájárult még a hivatásos katonák ötven-hetven százalékos illetményemelése, és szeptembertől a közalkalmazottak ötvenszázalékos alapbéremelése is. (Az alkalmazotti adókedvezmény szeptemberi emelése miatt a nettó átlagkereset növekedési üteme több mint négy százalékponttal haladta meg az utolsó három hónapban a bruttó átlagkeresetét. Emiatt az év elejétől eltelt időszakban 1,1 százalékpont a nettó átlagkereset javára mutatkozó növekedésiütem-különbség.) A vizsgált időszakban a nemzetgazdaság legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásainál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél átlagosan 2,7 millióan álltak alkalmazásban. Ebben az időszakban a nettó átlagkereset 19,1 százalékkal nőtt, a reálkeresetek pedig 13,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, 5,3 százalékos regisztrált infláció mellett.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete a tavalyi év első tizenegy hónapjában 118 600 forint volt. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 83 300 forintot, a szellemi foglalkozásúaké 163 ezer forintot tett ki. A versenyszférában dolgozók átlagosan 114 600 forintot kerestek, ezen belül a fizikai dolgozók 83 200 forintot, míg a szellemiek 178 800 forintot kaptak. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók átlagkeresete 128 900 forint volt, a fizikaiak 85 400 forintot, a szellemiek 147 ezer forintot kerestek. A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem ebben az időszakban 123 500 forint volt, ez 17,2 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A munkajövedelem kereseten felüli része munkavállalónként átlagosan négy százalékot tett ki.
Bartha Attila, a Kopint-Datorg főmunkatársa szerint a tavalyi év kiugróan jónak számít a keresetek emelkedése szempontjából, amely a központi intézkedések áthúzódó hatásának köszönhető. Ez a tendencia még néhány hónapig megfigyelhető lesz. A fő kérdés az, hogy az idei évben lesz-e olyan érdekcsoport, amelyhez ehhez hasonlóan tud majd jelentős béremelést kiharcolni. Ékes Ildikó, az Ecostat osztályvezetője egyértelműen az elmúlt évtizedek kereseti hátrányainak kiegyenlítését látja a közszférában dolgozók magasabb keresetemelkedésében. Ezekkel az intézkedésekkel nagyjából sikerült utolérni a versenyszférában dolgozók bérszínvonalát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.