Teljesített igények?

Egyre valószínűbbnek látszik, hogy a kormány a szlovák és román igények teljesítésével igyekszik megoldani a státustörvény módosítása kapcsán kialakult diplomáciai patthelyzetet. Bársony András külügyi államtitkár a napokban úgy nyilatkozott: már átadta Pozsonynak azt a dokumentumot, amely a kedvezménytörvény legújabb verziójának alapelveit tartalmazza. Az egyik alapelv értelmében uniós tagországok állapolgáraira nem vonatkozna a jogszabály, így az 2004 májusától érvényét veszítené a szlovákiai és szlovéniai magyarokra vonatkozóan. A szlovák és román álláspontot erősíti Günther Verheugen korábbi, Medgyessy Péternek írott levele is. Ebben az EU bővítési biztosa egyebek mellett rámutatott arra, hogy a kedvezménytörvény „a politikai kötelék megteremtésének kockázatát” hordozza. Értelmezése szerint a koronás címerrel a fedelén a magyarigazolvány „egy személyi igazolványra vagy útlevélre” hasonlít. Használatát meg kellene vitatni a szomszédos országokkal – véli Verheugen. A bővítési biztos levelében úgy vélte: a státustörvény oktatási és kulturális tekintetben „területen kívüli hatállyal” rendelkezik. Kovács László, a magyar diplomácia vezetője kritikátlanul elfogadta Verheugen véleményét, ugyanakkor Frunda György, az Európa Tanács jogi bizottságának RMDSZ-es tagja azt élesen bírálta, a megállapításokat nem tartotta helytállóknak. Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke úgy nyilatkozott, elfogadhatatlannak tartja, hogy a törvény hatálya ne terjedjen ki az EU leendő magyar nemzetiségű polgáraira.
Mircea Geoana román külügyminiszter tegnap a státustörvény kapcsán kijelentette: a problémát Kovács László magyar külügyminiszter legutóbbi bukaresti látogatása során megvitattuk, s a mi szempontunkból a dolgok állása világos. A kérdés csak az, hogy a magyar kormány és a magyar parlament miként ülteti át a törvény szövegébe azokat az elveket, amelyekről megállapodtunk – fogalmazott Geoana.