Kettős piaci működést tesz lehetővé a január elsején életbe lépett új villamosenergia-törvény. A lakossági és kisebb ipari fogyasztók számára megmaradt a hatósági áras közüzemi szektor, illetve a feljogosított ipari fogyasztók és az önkormányzatok részére megjelent a versenypiac. A törvény szerint első lépésben a 6,5 gigawatóra/év fogyasztás feletti nagyfogyasztók léphetnek át a versenypiacra. Ez a döntés öszszességében a hazai villamosenergia-igény 30–35 százalékát felhasználó ipari fogyasztókat érintheti. Ám a kezdeti bizonytalanságok, a kialakulatlan szabályozás és a szükséges rendeletek késői megjelenése miatt várhatóan eleinte csak néhány nagyfogyasztó tud élni a versenypiac adta lehetőségekkel. Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke szerint a versenypiacra csak fokozatosan és akkor flépnek át a nagyfogyasztók, ha megfelelő – a felmérések szerint tíz százalék körüli – árelőnyt kapnak. Lassítja a folyamatot, hogy a leglényegesebb árrendeletek csak december utolsó napján jelentek meg. A piacnyitás viszont akár áremelkedést is hozhat. Jó példa erre, hogy a januári nagy hidegben az európai energiapiacon néhány alkalommal 1700 euró/megawattóra (ötszáz forint/kilowattóra) áron lehetett áramhoz jutni. Ennek ellenkezője volt igaz decemberben, amikor a két ünnep között 4 forint/kilowattóra szinten mozgott az európai ár. Vagyis az eddig megszokott, egy évig stabil hatósági árakkal szemben a nagykereskedői árak olykor nehezen kiszámíthatóan is mozoghatnak. Kaderják Péter szerint a földgáz esetében lényegesen bonyolultabb a helyzet, mert a törvény megalkotásával évek óta adós a kormányzat. Az uniós csatlakozás kapcsán eredetileg 2001-re volt ütemezve a törvény elfogadása. A törvény tervezete néhány héten belül a T. Ház elé kerülhet, így reálisan jövő év elején léphet életbe az új szabályozás és ezzel együtt a fokozatos piacnyitás is.
Szaniszló Mihály, a nagyfogyasztókat tömörítő Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) elnöke szerint nehezíti a verseny kialakulását, hogy kevés a szabadon hozzáférhető és az európai átlagárakkal is versenyképes hazai villamos energia. Jelenleg a hazai vállalatok lényegesen drágábban, akár ötven százalékkal is magasabb áron jutnak áramhoz, mint európai versenytársaik, ezért egyre inkább veszélybe kerül versenyképességük. Megoldást jelentene az olcsó import, ám első lépésben olyan kevés szabad kapacitást lehetett megpályázni, amely nem teszi lehetővé valós verseny kialakulását. A hazai ipari átlagár 11-12 forint/kilowattóra körüli, míg az európai piacon 5-6 forint. Drucker György, az IEF főtitkára szerint minden eddigi kormányzati ígéret ellenére kritikus helyzetben van a földgázszektor szabályozása. Az árszabályozást illetően gyakorlatilag ex- lex helyzet állt elő. Az előző időszakra (1996–2001) szóló szabályozási rendelet már régen lejárt. Ilyen körülmények között került sor az elosztóhálózati nagyfogyasztókat sújtó és azóta is érthetetlen, 5,2 százalékos tavaly júliusi díjemelésre, majd ezt követte az újabb, az ipari fogyasztókat is rendkívül hátrányosan érintő idei, májusi gázáremelés.
Szikla Zoltán, a Dunapack vezérigazgató-helyettese több fórumon elmondta, hogy a piacnyitás rendkívül fontos az energiaigényes vállalatok versenyképessége szempontjából. Jelenleg ugyanis lényegesen magasabb áron kapják a villamos energiát, mint európai versenytársaik. Éppen ezért elsősorban árcsökkenést várnak a piacnyitástól, valamint a szolgáltatás minőségének javulását szeretnék elérni. Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. elnök-vezérigazgatója szerint uniós csatlakozásunk egyik előfeltétele volt az árampiac megnyitása. Az EU-ban a piacnyitás átlagos mértéke 60 százalék, Ausztriában, Finnországban, Németországban és Nagy-Britanniában pedig már 100 százalék. A december 27-re kiírt villamos energia határkeresztező szabad kapacitásra vonatkozó tenderen három feljogosított nagyfogyasztó és négy áramkereskedő cég nyert az év első négy hónapjában érvényes import jogot. A feljogosított nagyfogyasztók teljes áramigényük ötven százalékát fedezhetik importból.
Elsőként Magyarország legnagyobb villamosenergia-fogyasztója, a BorsodChem február 1-jétől – élve a liberalizált villamosenergia-piac lehetőségével – energiaigényének 50 százalékát importból szerzi be. Az erre vonatkozó keretszerződést a svájci Entrade Hungary Kft.-vel írták alá. Kovács F. László vezérigazgató a szerződés kapcsán elmondta: a kazincbarcikai cég éves áramfogyasztása 820 gigawattóra, amelynek értéke több mint 8 milliárd forint, ami a költségeik 8 százaléka. Februártól 14 százalékkal drágult az ipari fogyasztók részére az energia, így már 10,90 forint/kilowattóra áron kapnák az áramot. A szabadpiaci szerződés ennél kedvezőbb, amelyhez az is hozzájárul, hogy nem forintban, hanem euróban fizetik a számlát. Nehezíti a nagyfogyasztók helyzetét, hogy itthon nincs elegendő olcsó és szabad kapacitás, valamint túl magas a szabadpiaci energia szállítási és irányítási díja is.
***
Dráguló energia. Átlagosan 10 százalékkal (a lakossági fogyasztók számára 8,7 százalékkal, a nem lakossági fogyasztóknak 3–14 százalékkal) drágult február elsejétől a villamos energia. A nappali áram ára kilowattóránként 7,7 százalékkal emelkedett, ami 22 forint helyett 23,70 forintot jelent. Az éjszakai kedvezményes tarifa 13,7 százalékkal emelkedve, 11,60 forintba kerül. A földgáz ára május 15-től változik, a lakossági fogyasztóknál 12, az egyéb, ipari és kommunális fogyasztók esetében 15 százalékkal emelkedik. A földgáz jelenlegi lakossági ára átlagosan 36 forint/köbméter, ami a fogyasztástól független alapdíjból és a fűtőértéknek megfelelően változó gázköltségből tevődik össze. A fogyasztói végfelhasználói árak számításánál figyelembe kell venni: a közüzemi számlákon a 12 százalékos áfa is megjelenik.
Orbán Viktor
Kőnig doki és J.Lo a Harcosok Klubjában
