Egyre szaporodó iszlám bankok

Néhány hónapja már, hogy a legnagyobb svájci bank, az UBS úgy döntött: kiterjeszti banki tevékenységét és iszlám banki szolgáltatásokat is nyújt. Ezért és ehhez, az Öböl menti kis mintaállamok egyikében, Bahreinben létrehozta a Noribát, az iszlám jogrend, a saria törvényei-szabályai szerint működő iszlám bankot. (Amely, mellesleg, teljes egészében az UBS tulajdonában van.) Hírek szerint egynémely nyugati versenytársa is követi majd példáját, igaz, már maga az UBS sem úttörő.
A nyugati (és amerikai) bankok már jó ideje rájöttek, hogy az iszlám banki piac egyre nagyobb biznisz. Becslések szerint 300-450 milliárd dolláros üzlet, amely ráadásul évente 10-15 százalékkal bővül. Sőt: 1999 óta ez az üzlet egyenesen felgyorsult. A Londonban megjelenő The Middle East című havilap a minap idézte az amerikai Merrill Lynch tanácsadó céget, amelynek felmérése szerint a Közel-Keleten 250 ezer befektető 1300 milliárd dollárnyi (!) megtakarítással rendelkezik, s bár ezek a befektetések még hagyományos módon történtek, ám az előrejelzések szerint az elkövetkező évtizedben megtakarításaik mintegy felét a mozlimok már iszlám befektetési formákban helyezik majd el. Ehhez versenyképes iszlám banki szolgáltatásokra van szükségük. Érthető tehát a szektor iránti megnövekedett érdeklődés, s nyomában a serénység. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a piacokon megnőtt a likvid mozlim pénzek nagysága, például az Egyesült Államokból kivont szaúdi tőkével is. S a befektetők árgus szemmel lesik-figyelik, hogyan és hová is lehetne vonzani ezeket a pénzeket, tőkét, beruházást; és hajlandók sok mindent megtenni ezért.
Tény, hogy a világ pénzügyi szakemberei is lassanként értékén kezelik azt az óriási és hatékony erőforrást és piacot, amelyet a mozlim világ képvisel. S az is tény, hogy immár elfogadják és tanulják e világ sajátosságait.
A mozlim világban a vallás nem „csak” magánügy. A muzulmán hit és értékrendszere az emberi élet szinte minden területét átfogja: a társadalmi és gazdasági, politikai és jogi életet csakúgy, mint a kulturális és erkölcsi ügyeket. Az iszlám törvénykezést, jogrendet nevezzük sariának, s ez még a bankéletet is szabályozza. Az üzleti élet egyik különleges ágazata az iszlám bankrendszer, amely az iszlám törvénykezés alapján működik.
Az iszlám szent könyve, a Korán bátorítja a banki tevékenységet; ám a hit előírta szabályoknak megfelelően. Azonban sokféle szabály tartja kordában az iszlám bank tevékenységét. Engedélyezett például a letét vagy a hitelezés, ám szigorúan tiltott a haszonelvű finanszírozás. Maga a bankrendszer a riba és a gharar tilalmán alapszik. A riba a kamat vagy uzsora; a gharar pedig spekulatív üzlet, csalárd kockázatvállalás. A saria pedig tiltja ezt, mondván, hogy a ribán és a ghararon alapuló kontraktusok kiszipolyozzák, vagy minimum kihasználják a szerződő felek egyikét, ezzel fenntartják, vagy akár növelik is a vagyon elosztásának egyenlőtlenségét, ez pedig megengedhetetlen. Mohamed követőinek ugyanis, a Korán szellemében, a gazdasági – így a banki – életben is szem előtt kell tartaniuk a „közjót”, s elő kell segíteniük a környező társadalom gazdasági-társadalmi jólétét is. Ezért egy iszlám banknak kamatmentes konstrukciókat és ügyeleteket kell kialakítania, illetve bonyolítania. Az sem mindegy, hogy a gazdasági élet mely területén. Az iszlám pénzintézetek ugyanis nem foglalkozhatnak olyan ügyletekkel, amelyeknek valamifajta közük van például az alkoholhoz, a sertéshúshoz, a dohányhoz, a pornográfiához vagy a szerencsejátékokhoz. Ezek ugyanis ellentétben állnak az iszlám értékrendjével. Tiltott még a fix lekötésű kötvény, s minden olyan ügylet, amelyben a profitot kamatszázalékok határozzák meg. Ezeknek az előírásoknak a betartását vallástudósokból álló testület ellenőrzi.
Igaz, ez a tudós testület kiagyalja azt is, hogy alkalmasint hogyan kerülhetők meg a szabályok. Tavaly nyáron például Malajziában már úgynevezett iszlám kötvényt bocsátottak ki. Ez tulajdonképpen (eredetileg tiltott) részvénybefektetés, ám a mozlim szakértők meghatározása szerint is nem kamatot, hanem osztalékot fizet…
Egyébként az iszlám világban is – ahol mintegy 50 országban működik iszlám pénzintézet – vegyes bankrendszer működik; illetve hol ilyen, hol olyan, országtól függően. Irán és Szudán például teljes egészében az iszlám elveinek megfelelően szervezte meg bankrendszerét. A fő pakisztáni bankok is mindmáig hatékony, ribaalapú intézmények. Malajziában és Bangladesben párhuzamos a bankrendszer: hagyományos és iszlám bankok dolgoznak egymás mellett. Más országokban – például Törökországban, Algériában és Tunéziában – nem a saria irányította bankrendszer van, de vannak speciális iszlám hitelszervezetek, kicsiny klientúra számára. Egyiptomban pedig – ahol a beruházók bizalmát alaposan megingatták a nyolcvanas évek pénzügyi botrányai és csődjei – mindössze három bank kínál iszlám szolgáltatásokat. Meghökkentő lehet, hogy a Szaúd-arábiai Monetáris Ügynökség (a központi bank) hivatalosan nem fogadja el az iszlám bank koncepcióját, mert ha így tenne – szól a hivatalos állásfoglalás –, ezzel közvetve azt ismerné el, hogy a királyság jelenlegi pénzügyi rendszere valamiképpen nem iszlám. Mindazonáltal az olyan prominens bankok, mint a National Commercial Bank (NCB), a Riyad Bank és a Saudi American Bank, az elmúlt esztendőkben megkezdték intézményeik iszlamizálását. Omán pedig, egyetlen arab országként, kifejezetten tiltja iszlám bank működését.
Az iszlám bankok egyébként viszonylag jól átvészelték a 2001-es amerikai terrortámadások utáni nemzetközi légkört. A Moody’s beruházási elemzései szerint az iszlám intézmények pénzügyi erejét alig érintette az amerikai tragédia, jóllehet, világszerte bizonyos „iszlámfóbia” alakult ki. Sőt, ahogyan Samuel Hayes, a Harvard Business School professzora írja, az iszlám bankok azzal büszkélkedhetnek, hogy erősödnek, növekszenek és terjeszkednek, s legitimitásuk a nyugati iszlám bankok szaporodásával csak tovább erősödik. Ilyen iszlám pénzintézetek ugyanis sok helyütt szorgoskodnak már; a többi között például Luxemburgban, Svájcban, Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban. S a legnagyobbak közül a Goldman Sachs, az ABN Amro, a BNP Paribas vagy a Commerzbank és a Nomura nagyon is aktívak az iszlám banki szektorban.
Hiába, az idők szava…