Illetlen turistavezetők és az uniós normák

Megelégelte a katolikus egyház a hozzá nem értést, a bárdolatlanságot, faragatlanságot. Ezentúl a szegedi Fogadalmi templomban olyan idegenvezetőket alkalmaznak, akik képesek szakszerű „lábjegyzetet” fűzni a látottakhoz. A dóm plébánosa, Kondé Lajos azért tartja fontosnak ezt a lépést, mert a korábbi gyakorlat enyhén szólva elkeserítő volt. A plébános finoman fogalmaz: az idegenvezetők nem a templomba illő szöveggel kalauzolták a látogatókat. Mindenképpen az alpáriság kategóriájába sorolható az a stílus, amikor a turistacsoportoknak a Szűz Máriát vagy valamelyik szentet az idegenvezető úgy mutatja be: „Az a nő… Az a pasas.” Ilyen szöveg még a kabaréban sem hangzik el. A szakszerűtlenségre az sem lehet mentség, hogy a turistakalauztól esetleg távol áll a hely szelleme, és a maga hétköznapi beszédmódjára fordítja le a látottakat.
Létrehozta az egyházközösség a Szeged Dóm Tourist Irodát, ahol már a pápai rendelkezés szerint képezik az idegenvezetőket, tanítják a templomba illő magyarázatokra. Nyilvánvaló, hogy nemcsak a Tisza partján, hanem az öreg kontinens több pontján is előfordult ez az illetlenség, s ezért a pápai székhely mutatta az új irányvonalat a művelt emberhez méltó viselkedéshez. Így vált európai normává, amihez a turistavezetők is csatlakoznak.
No persze nem ettől az egy lépéstől remélik Szegeden, hogy a dóm a vallásos turizmus dél-magyarországi központja lesz, s egyben a régió idegenforgalmi, kulturális központjává is válik. Ezt is szeretné elérni az egyház, és amint Kondé Lajos lapunkat tájékoztatta, mindent megtesznek, hogy a felújításra szoruló templom ne váljon az enyészetté. Szeged jelképe az 1879-es nagy árvíz utáni fogadalom megvalósításaként a város és az ország összefogásával épült. Aztán a XX. század második felében a dóm magára maradt. Az egyház – mentve a menthetőt – megpróbálta a szükséges rehabilitációs költségeit előteremteni. Sok száz millió forintra lenne szükség a plébános szerint. Beázik a templom, tönkrement a tető, tizenhat kamionnyi új cseréppel kellene befedni. A dómot, ami az ország harmadik legnagyobb temploma, 1912 és 1930 között húzták fel. A költségeket a város és a kormány fedezte. Ahhoz, hogy a tönkrement szerkezeteket helyrehozzák, újabb állami segítségre lenne szükség. Kondé Lajos bízik abban, hogy pályázatukkal megkapják a központi hatalom anyagi támogatását, mert különben elmarad a rehabilitáció. Eddig tűzoltó munkában annyit tettek, amennyit az egyház szegényes anyagi lehetőségei megengedtek. Megjavították a kilencvenhat méter magas tornyot, amit az ötvenes években zártak be, és az idén tavasszal újra megnyitják a látogatók előtt. A műemléki nevezetességeknek harang-, óra-, kupola- és orgonaszobát alakítottak ki. Itt szól Európa egyik legnagyobb harangja. Hamarosan elkészül Klebelsberg Kunó és felesége sírja mellett, a földszinten az egykori kultuszminiszter szobája. Nemcsak Szeged, hanem az egész magyar vidék sokat köszönhet a nagy formátumú kultúrpolitikusnak. Klebelsberg építtette több nagyváros egyetemét, nélküle nem jött volna létre a tanyai iskolahálózat, és segítsége nélkül talán nem készül el a dóm sem. A miniszter intézkedései felgyorsították a trianoni Magyarország európai integrációját. Most újabb csatlakozás előtt állunk, de egyelőre nem lehet tudni, hogy a szegedi egyházi vezetők honnan tudnak pénzt szerezni a felújításhoz.