Közbeszerzés nélkül építi meg várhatóan az M5-ös autópálya újabb hetvenöt kilométer hosszú szakaszát Kiskunfélegyháza és Röszke között az AKA Rt., a kivitelezési munkálatok fővállalkozója pedig ebben az esetben az autópálya-társaság főtulajdonosainak egyik cége, a Strabag Építő Kft. lesz. Az állam – az eddigi szándékokkal ellentétben – legkevesebb 140-150 milliárd forint értékű beruházásról mondana le, így az AKA érvényesítheti 2003. december 31-ig tartó opcióját. Mindeddig azért nem épült az autópálya, mert az M5-ös új szakaszainak 1998-as átadását követően az AKA-n kívül az állam is igényt tartott a beruházásra, abból a megfontolásból, hogy legalább Kiskunfélegyházától ne legyenek irreálisan magasak a használati díjak. Értesüléseink szerint Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a napokban megbeszélést tartott az AKA Rt. főtulajdonosaival, a tárgyaláson bankárok is jelen voltak. Az említett tárgyaláson egyetértés alakult ki a felek között a tekintetben, hogy – a koncessziós szerződésre hivatkozva – közbeszerzés nélkül épüljön tovább az M5-ös, a miniszter szerint a kivitelezést a Strabag mint fővállalkozó még az idén megkezdheti.
Kovács Ferenc, a gazdasági és közlekedési tárca helyettes államtitkára lapunknak elmondta: a kormány szándékai szerint az autópályának mihamarabb el kell érnie Szegedet, a koncessziós szerződést viszont az államnak be kell tartania, mivel jogállamban élünk. Állami beruházás esetén az M1-eshez hasonlóan vissza kellene vásárolni az M5-öst az üzemeltetőtől, amire jelenleg nincs pénzügyi fedezet. A minisztériumnak arra van lehetősége, hogy az üzemeltetési díjak csökkentésében érjen el eredményt az AKA-val folytatott tárgyalásokon. Kovács Ferenc szerint az AKA 2003-ban lényegesen kedvezőbb hitelekhez juthat, mint 1995-ben, így az autópálya olcsóbban épülhet.
Mint ismert, a Horn-kormány idején az M5-ös új szakaszai szintén közbeszerzés nélkül készültek el – holott jogászok szerint a szerződés lehetővé teszi, hogy az útépítőket ne a koncessziós társaság jelölje ki –, akkor is az AKA tulajdonosainak cégei voltak a fővállalkozók. A sztráda 1995–1998 között az állami ellenőrzés teljes kizárásával rekordösszegekért, kilométerenként másfél milliárd forintért épült. Ez az egyik oka annak, hogy az M5-ös Európa legdrágább autópályája, hiszen az AKA-nak a hiteleket folyamatosan törlesztenie kell a bankoknak. Az M5-ösön egyetlen út ma 3120 forint (lásd a keretes anyagot!), ám az autópálya fenntartását nemcsak az autósok, hanem az adózó polgárok is fizetik a veszteségeket kompenzáló üzemeltetési hozzájárulás miatt. Azzal, hogy az AKA építi tovább az M5-öst, a Medgyessy-kormány ugyanazt a hibát követi el, mint a Horn-kormány, hiszen az autópályadíjakat továbbra is a koncessziós társaság határozza meg, az állami hálózaton alkalmazott tarifákat lehetetlen bevezetni. Az AKA a továbbépítés ellenében hajlandó a jelenlegi szakaszok díjainak a csökkentésére, sőt bevezethető lesz a matrica is, ám a korrekció igen kis mértékű lesz. A matrica bevezetéséről információnk szerint Csillag István miniszter úgy foglalt állást, hogy a harmincszázalékos díjcsökkenés gazdaságilag elfogadható mértékű. Amennyiben erre sor kerülne, 2184 forintra csökkenne a személygépkocsival közlekedők esetén az úthasználat, így az M5-ös továbbra is a legdrágább autópályák közé tartozna Európában.
***
Irreálisan magas díjak. A 114 kilométer hosszú M5-ös autópályán Budapest és Kiskunfélegyháza között a személygépkocsival közlekedők egyetlen útért 3120 forintot fizetnek. Ugyanígy a 3,1 méteres tengelytávot meghaladó könnyűgépjárművek utáni díj 4300 forint, a közepes – három tengelytől – gépjárművel közlekedők pedig 6200 forintot fizetnek. A kamionosok díja 9680 forint. Az állam által kezelt 560 kilométer hosszú sztrádahálózaton a személygépkocsira megváltott tíznapos matrica ára 1900, a havi 3200, az éves pedig 29 ezer forint. A közepes gépjárművekre – 3,5–7,5 tonna között – a matrica 4600, 8300, illetve 73 ezer forintba kerül, a nehézgépjárművel közlekedők pedig 6700, 12 300, illetve 110 ezer forintot fizetnek. (P. U. G.)
Izrael parlamentjében fontos változások történtek
