Alkotmánybírósági forrásaink szerint Németh János, a testület távozó elnökének szavazata döntheti el június 30-án azt, hogy ki legyen újabb három évre az Ab elnöke. Úgy tudjuk: a testületen belül vita volt arról, hogy a távozó elnök egyáltalán szavazzon-e az új vezető személyéről, végül az alkotmánybírák abban állapodtak meg, hogy Németh is szavazhat.
Ugyanakkor már nem kérdéses, hogy Erdei Árpád mellett Holló András, a testület jelenlegi alelnöke is indul az elnöki székért. Ismeretes: korábban Pálffy Ilona, az Ab főtitkára úgy nyilatkozott: Holló nem jöhet szóba elnökjelöltként, mivel az elnök mandátuma három évre szól, és az ő megbízatása nyugdíjaztatása miatt ennél rövidebb időn belül jár le. Alkotmányjogászok úgy nyilatkoztak: ez nem lehet akadály az elnöki jelöléshez, és ugyanezt a véleményt osztják a testület jelenlegi tagjai is. Megkeresésünkre Holló András az elnökválasztást érintő kérdéssel kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni.
Az Ab történetében ez lesz sorrendben a hatodik elnökválasztás. 1990-ben, 1993-ban és 1996-ban Sólyom Lászlót, 1998-ban és 2001-ben Németh Jánost választották meg vezetőjüknek az alkotmánybírák. A korábbi elnökválasztások viszonylag csendben, különösebb indulatok nélkül zajlottak le. A mostani választás a jelek szerint kivétel lesz: úgy tudjuk, rendkívül kiélezettnek ígérkezik a titkos szavazás eredménye Erdei Árpád és Holló András között, így elképzelhető, hogy 6-5 arányban dől el az új elnök személye. Úgy tudjuk: az egyik oldalon Bagi István, Bihari Mihály, Czúcz Ottó, Holló András és Kiss László, míg a másikon Erdei Árpád, Harmathy Attila, Kukorelli István, Strausz János és Vasadi Éva áll. Értesüléseink szerint fordulatot jelenthet a versenyben az, hogy a távozó elnök Erdei Árpádot látná szívesen az Alkotmánybíróság élén.

Horváth Csaba néha „unalomból” találkozott a zuglói parkolás főnökével, de tagadja a kenőpénz átvételét