Elhagynák a véres múltat

A Köztársaság téri pártszékházon azért kell túladni, mert véres történelmi emlékekkel terhes – fogalmazott Lendvai Ildikó. Kovács László pártelnök is a költözés mellett foglalt állást, bár ő csupán rossz emlékűnek nevezte az épületet. Horn Gyula volt miniszterelnök ezt a kifejezést is visszautasítja.

A Köztársaság teret nem amiatt kell eladni, mert üres, és nem is azért, mert tele van. A Köztársaság tér véres történelmi emlékekkel terhes – jelentette ki Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető a Nap-kelte című műsorban pártja székházának eladásáról szólva tegnap. Hozzátette: nem jó, ha egy párt nevéről és székházáról véres emlékek derengenek fel. – Úgy gondolom, hogy kicsit jelképes és nem csak praktikus gesztus, ha megszabadulunk – nem ki-ki a személyes múltjától, mert attól sosem lehet és nem is tudunk megszabadulni, hanem – ettől az árnyéktól – fogalmazott az MSZP-s politikus. Szerinte „ráadásul ez egy ritka ronda épület, s ennyiben is a múlt árnyékát viseli”. – A házról – lehet, hogy másokat nem zavar, lehet, hogy csak minket zavar, hogy minden egyes híradóban – azt a képet kell látni, amelyhez vér társul a történelemben – közölte Lendvai Ildikó, aki mint mondta, nem gondolná, hogy egy véres pártnak a tagja, és ezért azt szeretné, ha egy másik épület képe jelenne meg a háttérben. Kifejtette, hogy ő már élt – kisgyerekként – 1956-ban, semmi véreset nem követett el, a szocialista párt több tagja pedig még csak nem is élt akkor. – Bűntudatot 1956 miatt tehát feltehetőleg nem érzünk és nem is érezhetünk, éppen ezért kell ettől a képtől is szabadulni, ami ezt valamilyen módon magával hordozza – jelentette ki Lendvai Ildikó.
Kovács László pártelnök is a költözés mellett foglalt állást. Egy laptársunknak adott interjújában – finomabban megfogalmazott indokokkal – ugyancsak amellett érvel, hogy az MSZP-nek új épületbe kellene székhelyét áttennie. – Ez egy rossz emlékű épület. Olyan események helyszíne volt, amelyek még ma is megosztják a társadalmat – fogalmazott. Hozzáfűzte, egyelőre nem kaptak olyan vevői ajánlatot, amellyel a kérdést megoldhatták volna. Ha lesz ilyen, akkor egy kisebb, de modern, az igényeiknek megfelelő épület után néznek a fővárosban.
Horn Gyula egykori miniszterelnök szerint a Köztársaság téri pártszékház nem rossz emlékű. Lapunknak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy az MSZP is ebben az épületben kezdte a tevékenységét.
***
HÁTTÉR

Politikusok a térről
Jelenlegi nevét a Köztársaság tér 1946-ban kapta. A mai MSZP-székház a második világháború idején (akkor még Tisza Kálmán tér) a magyarországi németek népszövetsége, a Volksbund központja volt. 1946-ban itt kezdte működését a Magyar Kommunista Párt (MKP), majd a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), később a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), valamint a kádárista párt budapesti székháza lett. 1956. október 30-án előbb az épületből a tüntetőkre lőttek, majd a pártház ostroma vezetett a Köztársaság téren a véres eseményekhez.
Az MSZP mostani vezetői a rendszerváltozás előtt is megfordultak a pártszékházban. Lendvai Ildikó az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának munkatársaként, majd osztályvezető-helyettesként látogatta a székházat. Gyakran megfordult az épületben Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának egykori helyettes vezetője is, csakúgy, mint Horn Gyula, akinek máig tisztázatlan a szerepe a Nyugati pályaudvar melletti 1956-os sortűzben. Az ügyben folyó nyomozást az eredeti dokumentumok hiányában a közelmúltban megtagadták.