Irakban az 1960-as évektől kezdődően mintegy 400 ezer kurdot kényszerítettek otthona elhagyására. Ezek a családok – kihasználva a kurdok szövetségesi státusából eredő, jelenleg igen erős észak-iraki pozícióit – most fegyveresek segítségével foglalják viszsza házaikat, falvaikat a Huszein-rezsim idején betelepített araboktól. A kurd területekkel határos falvakból, városokból arab családok ezrei menekülnek, amelyek Moszul környékén sátrakban kénytelenek meghúzni magukat. Mások csoportokba szerveződve éjjel-nappal fegyverrel őrzik házukat azok elfoglalásától, illetve kifosztásától tartva. A San Francisco Chronicle amerikai lap helyszíni tudósítója szerint az arab falusi fegyveresek – dühből vagy félelemből – minden feléjük közeledő gépjárműre tüzet nyitnak. Bár a kurd politikai vezetők elítélték az arabok otthonaikból való elűzését – Maszud Barzani, a Kurd Demokrata Párt vezetője egyenesen jogtalannak minősítette azokat –, folytatódnak a házfoglalások, fosztogatások.
Az etnikailag és vallásilag élesen szabdalt észak-iraki területeken élő kurdok, türkmének, szunnita és síita arabok a hatalmi vákuumban valamennyien saját befolyási övezeteik kiszélesítésére törekszenek, amelyek törvényszerűen a népcsoportok, bennszülött arab törzsek közötti öszszecsapásokhoz vezetnek. Az amerikaiak szemmel láthatóan felkészületlenek a helyzet kezelésére, nem ismerik ki magukat a számtalan helyi érdek ütközésének hálójában. Moszulban egy olyan törzsi vezetőt neveztek ki a város kormányzójává, aki közeli kapcsolatban állt Huszein családjával. A város lakóinak elkeseredését tovább fokozta, hogy a szövetségesek a kegyetlenségéről hírhedt volt rendőrfőnököt is pozícióhoz kívánják juttatni. E kellően át nem gondolt lépések helyszíni beszámolók szerint nagymértékben hozzájárultak a múlt heti moszuli Amerika-ellenes tüntetésekhez, amelyek több halálos áldozatot követeltek. Mint azt egy moszuli sebész a San Franciscó-i lap tudósítójának kifejtette, nem akarnak új diktátorokat a letűntek helyében látni.
A Kirkuk feletti ellenőrzésért a kurdok és a türkmének küzdenek, utóbbiak Törökország támogatásával. Az olajban igen gazdag területet a kurd peshmerga harcosok szabadították fel, komoly török aggodalmakat kiváltva. Bár Washington felszólítására a kurd erők nagy részét kivonták a városból, a kurd politikai vezetés jelentős erőfeszítéseket tesz a „kurd Jeruzsálem” visszaszerzésére, amelyet ők fővárosuknak tekintenek (évtizedekkel ezelőtt a várost többségében kurd nemzetiségűek lakták, ám az iraki rezsim arabosítási törekvéseinek jegyében mintegy százezer arab telepedett le a városban). Török sajtójelentések szerint az arabok elhagyott házaiba eddig mintegy 2000 kurd költözött be, s a házfoglalók között türkmének is vannak. A türkmén vezetők a kurd csapatok teljes kivonását követelik Kirkukból, s ennek érdekében gyakorolnak nyomást Washingtonra. Amennyiben a közel ötezer főnyi kurd peshmerga fegyveres továbbra is a városban marad, az a türkmének szerint összecsapásokhoz fog vezetni a két népcsoport között. Ennek némileg ellentmond, hogy a Kirkukot a múlt héten felkereső magas rangú török katonai megfigyelő, Dzsalal Talabani kurd vezető a Turkish Daily News török napilapnak adott nyilatkozata szerint elégedetten távozott a városból.
origo.hu
Horváth Csaba néha „unalomból” találkozott a zuglói parkolás főnökével, de tagadja a kenőpénz átvételét
