Mindannyian a Feltámadott előtt borulunk le

Csak a Feltámadott képes arra, hogy az embert vagy a korszellemet megváltoztassa. De ő is csak akkor tudja ezt elvégezni, ha az ember megengedi, hogy a lelke mélyén szállást leljen – mondta Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke, aki a húsvét lelki üzenetéről fejtette ki a véleményét.
– Mit ünnepelnek húsvétkor a keresztyén emberek?
– Nagypéntek és húsvét elválaszthatatlan eseménysorozatában élünk. Nagypéntek a keresztény hit titokzatos eseménye, a megváltás csodája, amelyhez húsvét is kapcsolódik. A megváltás az egyháztörténelemben többszöri értelmezést és aktualitást kapott. Már az első keresztények is szóltak arról, hogy Jézus megváltó halála egyúttal a tiszta emberségre törekvés célkitűzését is felmutatta. Vagyis: a megváltással egy új emberkép született. Ha Jézus semmi másról nem tanított volna, mint a tiszta emberség modelljéről, már akkor is érdemes lett volna erre a világra születnie. A megváltást természetesen úgy is értelmezzük, mint ahol Isten megbékél a világgal, annak bűnét pedig Jézus magára veszi. Ezzel helyettünk és érettünk halt meg, mert akkora a világ bűnének súlya, hogy ezt csak a Megváltó halálával lehet ellentételezni. A megváltásra sokan úgy gondolnak, hogy ott Jézus példát mutatott arról: a kereszt felvétele is része az élet értelmének. Egy ember sem tudja ezt a kérdést megkerülni, hiszen ha a mindennapi bosszúság, a betegség, vagy akár az öregség keresztjére gondolunk, nyilvánvalóvá válik, hogy azt előbb-utóbb mindannyiunknak hordoznunk kell. Jézus azonban ezt a keresztet nem önmaga vagy a saját romlott természete miatt vette fel, hanem érettünk. Ezzel példát mutatott arra, hogy a keresztet milyen hősiességgel és Istentől kapott engedelmességgel lehet viselni. Látjuk, hogy a kereszt felvétele nem csúf kudarcba, hanem húsvét győzelmébe torkollott. Ez a húsvéti győzelem a keresztyén hit csúcsa, a nagyheti ünnepségsorozat végső kicsengése. Ha ugyanis Jézust az Atya nem támasztja fel, akkor legfeljebb bevonult volna a nagy vallásalapítók közé. Jézusnak azonban nyitott a sírja. Az egész személye azt jelzi, hogy itt valami különleges történt, hogy ő az, akire igent mondott Isten. Ezért lehet művének folytatása. Aki Jézussal egyszer is találkozott, tudja, hogy az az ígérete, amely szerint velünk marad az idők végezetéig, megtapasztalt valóság. Húsvét tehát a modern ember számára is azt jelenti, hogy nem kiszolgáltatottja a saját sorsának, hogy nem egyedül éli ezt a világot, hogy nem kétségbeesetten és reményvesztetten kell járnia a zarándokútján, hiszen van valaki, aki azon kíséri. Éppen úgy, mint ahogyan Jézus az emmausi tanítványok mellé is odaszegült. Azok ugyan nehezen ismerték fel, de a belőle áradó békesség és a régi igék idővel mégis ismertté tették, ők pedig boldogan tapasztalták, hogy az van mellettük, aki megígérte, hogy a világ végezetéig velünk marad.
– Van valamilyen különbség a között, ahogyan a római katolikus és az evangélikus egyház ünnepli a húsvétot?
– Húsvét tartalma és üzenete minden keresztény egyház számára azonos. A misék és az istentiszteletek liturgiájában természetesen lehetnek különbségek, de mindannyian a Feltámadott előtt borulunk le, őt dicsőítjük.
– Mennyire nyitott a mai magyar társadalom a húsvéti üzenetre, vagy az már végérvényesen egy nyuszis-locsolkodásos ünneppé silányult?
– Azt gondolom, mind a két jelenség megtalálható, hiszen húsvétkor a társadalom megközelítőleg negyven százaléka vesz részt istentiszteleten. Az evangélikusok körében egyre népszerűbb a húsvét hajnali istentisztelet, római katolikus testvéreinknél a feltámadási körmenet ehhez hasonlóan sok hívőt vonz. Mind a két esetben Krisztus kerül középpontba, aki az egész világ ura, ezen keresztül pedig rátapinthatunk hitünk egyetlen igaz tartalmára, fő alakjára. Arra, aki bennünket a különbözőségeink ellenére mégis egy egyházba toboroz.
– Nem tett említést a társadalom fennmaradó kétharmadáról.
– Nem hinném, hogy ez a hatvan százalék teljesen érintetlen lenne a keresztény gondolattól. Fájdalmasnak tartanám, ha a húsvét végképp csak egyszerű locsolkodássá silányulna, hiszen ebből nem ragyog ki az ünnep igazi tartalma. Arra kell törekedni, hogy a jövendő nemzedéknek átadjuk: nem csak a külső szokások jelentik a húsvét igazi tartalmát.
– Az egyéni érvényesülés, és nem a közösségi boldogulás világát éljük, pedig a többi történelmi egyházzal egyetemben az evangélikus lelkészek is ennek az ellenkezőjét hirdetik. Miért nem tud élő igévé válni az üzenetük?
– Egyedül a Szentlélek tudja, hogy a hirdetett Ige a lelkekben hogyan fogan meg. Ennek a titoknak mi nem vagyunk a birtokában.
– Az emberek cselekedeteit azonban látjuk.
– A bennünket körülvevő világban az egyéni érvényesülés és boldogságkeresés sokkal inkább előtérbe került, mint a közösség érdeke. Olykor még a legszűkebb körben, a családon belül, férj és feleség között is feszültség támad abból, hogy ki milyen karriert építsen magának. Mennyivel inkább érvényes ez azokra nézve, akiket nem köt össze családi kapcsolat. Meg kell tanulnunk, hogy az élethez nem csak a karrier, az anyagi értékek felhalmozása, a kényelmes élet biztosítása szükséges, hiszen ennél sokkal többről, egy jó hangulatú, a másik ember bizalmát élvező, a szeretetét elfogadni képes, valamint megbocsátani is tudó emberi közösség építéséről van szó. Húsvét éppen erre tanít bennünket, hiszen Jézus még az ellenségeiért is imádkozott.
– A történelmi egyházak évszázadokon keresztül hirdették ezt a gondolatot, mégis viszonylag kevés sikert értek el. Hol lehet a hiba?
– A Szentírásban nincs arra ígéret, hogy a szabadon hirdetett ige mindenki szívében megfogan. Jézus magvetőről szóló példázata éppen azt mondja el, hogy a gonosz milyen könnyen kikapja az ember lelkéből Isten szavát. A példázatban azonban az az ígéret is benne van, hogy mindig lesznek olyanok, akik elfogadják a jézusi igét. Sajnos, sokan gondolják úgy, hogy nincs szükségük a spirituális kincsekre. Isten pedig megengedi, hogy az ember a szabad döntés belső felelősségében igent vagy nemet mondjon.
– Szavaiban az is benne van, hogy az egyház önmagában nem tudja megváltoztatni a korszellemet.
– Csak a Feltámadott képes a korszellem megváltoztatására. De ő is csak akkor cselekszi, ha az ember megengedi, hogy a lelkében szállást leljen.