Titkolózik a kancellária

Több mint féléves huzavona után – az adatvédelmi biztos állásfoglalásának megfelelően – a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) területfejlesztési államtitkársága tegnap átadta Bánki Eriknek (Fidesz) a kistérségi megbízottak kinevezésével kapcsolatos iratok egy részét.

Nem kapunk választ arra a kérdésre a most kézhez kapott jegyzőkönyvekből, hogy milyen alapon bocsátottak el közmegelégedésre dolgozó megbízottakat, helyükre hogyan kerülhettek sok esetben megfelelő képzettséggel sem rendelkező, ám erőteljes pártkötődésű személyek – jelentette ki Bánki Erik. Hangsúlyozta: a Miniszterelnöki Hivatal a megbízottak leváltásakor politikai döntést hozott, amiről szerinte a lehető legkisebb mértékben akarták tájékoztatni a közvéleményt. Jelezte, hogy az Alkotmánybíróságtól várnak választ arra: a képviselői munka végzése során milyen mélységben érvényesek az adatvédelmi korlátozások? A honatya ugyanis úgy véli, a kancellária törvényt sértett, amikor megakadályozta, hogy éljenek képviselői jogaikkal.
Emlékezetes: Bánki Erik és a szintén fideszes Kékkői Zoltán még ősszel azért fordult az ombudsmanhoz, mert a kancellária adatvédelmi indokokra hivatkozva megtagadta, hogy tájékozódhassanak a vitatott kistérségi megbízotti kinevezések körülményeiről. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos állásfoglalásában rámutatott: a bírálóbizottságok jegyzőkönyveinek megtekintését – a mellékletek nélkül – 15 napon belül lehetővé kellett volna tennie a hivatalnak.
Virágh Rudolf főosztályvezető tegnap kifejtette: a kancellária nem sértett törvényt; az iratokba való betekintést az adatvédelmi szabályok miatt nem tehették lehetővé, mert úgy vélték: a jegyzőkönyv és a mellékletek egy iratnak számítanak. Mind ő, mind Varjú László (MSZP) ismét cáfolták, hogy az új megbízottak kinevezésekor politikai szempontok játszottak volna szerepet.
Bánki Erik és Varjú László egyetértettek abban, hogy az lenne az üdvös, ha a kistérségi megbízottak hozzájárulnának a személyes adataikba való betekintéshez.
***
-HÁTTÉR-

Az Orbán-kormány 2000 májusában kormányrendelettel hozta létre a kistérségi megbízotti hálózatot. A kinevezettek személyére a régióelnökök tettek ajánlást; a 150 megbízott több mint nyolcvan százaléka egy- vagy többdiplomás szakember volt, s többségük rendelkezett nyelvvizsgával. A megbízotti hálózatot az első pillanattól támadta az akkori szociálliberális ellenzék, mondván, hogy „Fidesz-komisszárokat” ültettek a kistérségek nyakába. A kormányváltás után Nagy Sándor területfejlesztési államtitkár valamennyiükkel szerződést bontott; a posztokra pályázatot írtak ki, melyen indulhattak a régiek is, ám közülük csak kevesebb mint öt személy felelt meg az „elvárásoknak”. Az újonnan kinevezettek között igen sok volt a képzetlen, többségük MSZP-s és SZDSZ-es káder: akadtak köztük városi és megyei pártfunkcionáriusok, polgármesterek, országgyűlési és önkormányzati képviselők és kampánymunkások. A kinevezések ügye országos botránnyá dagadt, éles kritikák fogalmazódtak meg jobb- és baloldalról egyaránt. Medgyessy Péter miniszterelnök bekérette a kinevezettek aktáit, ám mindent rendben lévőnek talált. Szili Katalin (MSZP) házelnök aggályainak adott hangot a történtek miatt, de kritikát fogalmazott meg Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője is. Lapértesülések szerint uniós diplomáciai körökben is megütközést keltett a kistérségekben folyó politikai tisztogatás. Nagy Sándor mindvégig kitartott amellett, hogy a pályázatok elbírálásakor kizárólag szakmai szempontok játszottak szerepet. Az új megbízottak munkáját az év végén értékelték, több mint kétharmaduk a helyén maradhatott.