Ismét megkésve érkezett az agrártárca sertéspiaci intézkedése – értékelte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) legutóbbi, a hasított félsertés exportját kilónként 150 forinttal támogató erőfeszítését Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára. Rámutatott, a rendelet komolyabb sertésmennyiséget nem mozgat meg, ami – tekintve, hogy a piac mintegy nyolcvanezer sertést görget maga előtt – nem rendezi a hazai válságot. Ráadásul az exportfeltételek sem javultak, mert a rendelet hírére Románia és Szlovénia is megemelte a magyar sertéshúsra kirótt importvámot. Ezért a rendelet ellenére is csak részpiacokkal lehet számolni, még az orosz piac tekintetében is, mert Moszkvában 84 dollárcent a sertéshús kilója.
A belpiacról azonnal hatvanezer darab sertést – ötezer tonna húst – kell kivonni. A sertésfelesleg ugyanis az elkövetkező két hétben legalább negyvenezer darabbal emelkedik, mert a húsvét és május elseje miatt csak hét munkanapot dolgoznak a vágóhidakon is, ami a heti átlagos nyolcvanezres vágásszámot, minimálisan negyvenezer sertés megjelenését indukálja. Ezzel a többlettel is számolva nyolc-tízezer tonna húst kell valahogy, valahol elhelyezni – mondta Zádori László. Közölte, ilyen esetben előállhat, hogy a 150 forintos és a mellette érvényben lévő támogatások ellenére, a világpiaci helyzet miatt a sertésfelvásárlási árak 210-220 forintra esnek. Ilyen körülmények között a szeptembert – amikor a világpiaci árak várhatóan emelkednek – a sertéstartók nem tudják megvárni, mert addigra tönkremennek.
Ilyen helyzetekben az EU magántároltatást folytat, amihez a támogatást azzal a kikötéssel adja, hogy a betárolt húst csak külpiacon lehet értékesíteni – mutatott rá a VHT titkára. Ehhez a vágó- és a hűtőkapacitások rendelkezésünkre állnak, a beavatkozás pedig 265 forintos felvásárlási ár mellett – a fagyasztási és hűtvetárolási költségekkel együtt hat hónapos tárolásra vonatkozóan – hatvanezer sertés esetében 2,44 milliárd forintot igényelne, 240 forintos felvásárlási árakkal pedig 2,15 milliárd forintot taksálna. Emellett az élősúlyra vetített kilónkénti 35-40 forintos termelői támogatás összegét augusztus végéig 85 forintra kellene emelni, ami 5,4 milliárd forintot igényelne – tette hozzá Zádori László. Hozzáfűzte még, hogy ha a világpiac előbb mozdul meg, akkor ezeket a támogatásokat a világpiaci ár arányában lehet korrigálni.
A szakember ismertette egy felmérés eredményét, amely szerint a hazai fogyasztók nem örültek annak, hogy például a sonka kilója hatszáz forintba került. Az a véleményük ugyanis, hogy ez hosszú távon nem jó nekik, mert tudják, hogy ezt a „jólétet” az 1400 forintos karaj követi, mert a magyar sertéstartók tönkrementek. Az egyébként is lehetetlen, hogy fagyasztott karajt vegyenek, az előhűtött importáru behozatala megoldott, de rejt bizonyos kockázatot is, ezért a városi lakosság is egyre inkább úgy látja, hogy szükség van a hazai disznótartó parasztokra, gazdákra.
Úgy tudjuk, a piaci feszültség miatt, amit a sertéstartók sorozatos tüntetései is megerősítettek, az FVM-et némileg felülbírálva hamarosan kormányzati intézkedést hoznak a válság feloldására.
***
Húshullám.
A sertéspiac éven belüli ciklikussága közismert, az már kevésbé, hogy négy-öt évente a világpiacon is végigvonulnak nagyobb hullámok. Az utolós hullámvölgy 1998-ban kezdődött és jócskán 1999 közepéig húzódott. Azt követően elkezdtek emelkedni a világpiacon a sertésárak. A legjobb év 2001 volt, amikor a magyar felvásárlók 370 forintot fizettek az élő sertés kilójáért. Ezt a csúcsot erősítette az akkoriban napirenden lévő BSE-ügy, és az angliai száj- és körömfájásjárvány, hiszen a fogyasztók a sertéshús felé fordultak. E felfutási hullám eredménye a jelenlegi világpiaci válság, amely pont a megelőző csúcs nagysága miatt ilyen mély és elhúzódó. Hatásaival tavaly év végén még sikerült itthon megküzdeni, ám mivel idén januárban még egyetlen sertéspiacot érintő rendelet sem látott napvilágot, az ágazat mára az összeomlás szélére került.
***
Romlik az agrármérleg.
A magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel értéke a múlt évben elérte a 2,34 milliárd dollárt, a behozatal ezzel szemben 1,13 milliárd dollárt tett ki – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2001-hez képest az agrárexport 47 millió dollárral, azaz 2 százalékkal, az import pedig 152 millió dollárral, azaz 15 százalékkal nőtt. Az agrár-külkereskedelmi egyenleg ennek megfelelően romlott tavaly: 1,2 millió dollár többletet mutat, amely 105 millió dollárral, vagyis nyolc százalékkal kevesebb az előző évinél. Az ágazat külkereskedelmi forgalmának egyenlege folyó áron számolva 18 százalékkal alacsonyabb volt a múlt évben a 2001. évinél.
***
Csökkent a kibocsátás.
A mezőgazdaság bruttó kibocsátása tavaly folyó áron 1368,5 milliárd forintot tett ki, ami 83,8 milliárd forinttal kevesebb a megelőző évinél – derül ki a KSH előzetes adataiból. Az agrárium kibocsátásán belül a növénytermesztési ágazaté 56,4 milliárddal 635 milliárd forintra, az állattenyésztésé 26 milliárddal 633,4 milliárd forintra csökkent. A nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységből adódó termelési érték 2 milliárd forinttal 46,4 milliárd forintra mérséklődött.
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
