Hajdú-Bihar megye termálvízkincsét a múlt század húszas– harmincas éveiben kezdték kiaknázni. A gyógyvíz egyik első felfedezője a hajdúszoboszlói kőolajmező kutatója, Pávai Vajna Ferenc volt, akinek fúrásai nyomán 1925-ben 75 fokos, jódban, brómban és hidrogén-karbonátban gazdag gyógyvíz tört fel a földből. Az első termálkutakat aztán megyeszerte több tucat követte, s kezdtek kialakulni a rájuk telepített kisebb-nagyobb fürdők is. A vizsgálatok tanúsága szerint a víz mindenütt szinte egyformán kitűnő, ám gyógyászati kihasználtsága óriási különbözőségeket mutat. A megyei kereskedelmi kamara elemzése szerint még most is Hajdúszoboszló vonzza a teljes gyógy- és termál-idegenforgalom negyven százalékát. A tendencia azonban változóban van, Debrecen a fejlesztések következtében egyre nagyobb szegmenst fed le. A most átadandó élményfürdő megépítését megelőzően ugyancsak a Széchenyi-tervből a medencecsarnok felújítását is sikerült megoldani. 220 millió forintot fordítottak a csarnok korszerűsítésére, illetve látványelemek beépítésére. De feljövőben van Hajdúnánás, Hajdúdorog, Nádudvar, sőt Balmazújváros fürdőkultúrája is.
A hajdúszoboszlói és a debreceni után a megye harmadik leglátogatottabb fürdője a hajdúnánási. Vize gyógyvíznek minősített, elsősorban reumatikus és nőgyógyászati panaszokra ajánlják. Amint azt Éles András polgármestertől megtudtuk, ez a strand is a Széchenyi-tervnek köszönheti megújulását; tavaly és idén együttesen 320 millió forintot tudtak rá fordítani, amiből 157 volt a központi forrás, a többit az önkormányzat állta. A fejlesztés következtében minden medencét felújítottak, díszburkolatot kapott a fürdő, és kialakítottak egy teljesen új gyermekmedencét is. A fürdőt egyébként a hajdú-bihariak mellett belföldről elsősorban a reumatikus panaszokkal küszködő borsodi bányászok látogatják, a külföldiek közül pedig a kisebb pénzű lengyel, szlovák és holland turisták vezetik a sort. A fürdő területén Éles András szerint azért akad még tennivaló: új bejáratot kell készíteni, és fel kell újítani a vendéglátóhelyeket is, amelyek jelen állapotukban messze alulmúlják a felújított fürdő színvonalát. A polgármester elmondta: a bevonandó vállalkozói tőkével együtt még legalább százmillió forint szükséges ahhoz, hogy a fürdőfejlesztés egy időre befejezettnek legyen tekinthető. Éles András szerint a fürdő látogatottsága mintegy harminc százalékkal növekedhet, és év végére elérheti a 170 ezer főt, ám ehhez az is kell, hogy a szálláshelyek száma és színvonala emelkedjen. Jelenleg a város maximum ötszáz embert tud egyszerre elszállásolni panziókban, az önkormányzat vendégházában, illetve fizetővendég-szolgálat segítségével. Ezen segít majd a most épülő, kilencvenágyas szálloda, amely vállalkozói tőkéből valósul meg.
A Hajdúszoboszlói Gyógyfürdőben az elmúlt két évben a Széchenyi-terv keretében 2,5 milliárd forintot fordítottak beruházásra – tudtuk meg Czeglédi Gyula fürdőigazgatótól. A tekintélyes összegből egy szabadtéri mediterrán tengerpart épült, de megújult a termálfürdő és a gyógyászati részleg is, a hangsúly azonban egy picit Szoboszlón is eltolódott a strandszolgáltatások irányába. A „homokos tengerpart” mellett a már meglévő szabadtéri aquaparkot is bővítették. A fürdőigazgató szerint a fejlesztések legnagyobb eredménye, hogy 14 ezerről 27 ezerre bővült a fürdő befogadóképessége. A fejlesztések ára viszont az, hogy a fürdő jelentősen eladósodott: egymilliárd forintnyi hitelt kell kigazdálkodnia, aminek az idei adósságszolgálata 400 millió forint. Így kissé háttérbe szorulnak azok a tervek, hogy a Debrecenben most átadandó fedett élményfürdőhöz hasonlót hozzanak létre a hajdúsági fürdővárosban. Erről azonban nem kívánnak lemondani – mondja Czeglédi Gyula – hiszen az egészséges, pihenni vágyó vendégek szívesen vesznek olyan látványelemekkel gazdagított szolgáltatásokat, amelyek elkülönülnek a gyógyszolgáltatásoktól, vagyis a termálmedencéktől. A fürdőigazgató kérdésünkre elmondta, nem tart attól, hogy a debreceni élményfürdő jelentős vendégkört vonna el Szoboszlótól – úgy véli, a szállodák vendégkörét alkotó hatvan százaléknyi, külföldi turista ezentúl is az ismert fürdővárost preferálja majd –, azzal viszont számol, hogy a debreceni vendégkör egy része, akik eddig az aquapark miatt Szoboszlót választották, ezentúl nem feltétlenül vállalják a húsz kilométeres utat.
A hajdúszoboszlóitól teljesen eltérő úton jár Balmazújváros kicsi, ám nagyon szépen kicsinosított fürdője. Itt nem a tömegvonzás a cél; nem is lehet, hiszen 1200 ember fürödhet a hajdúszoboszlóihoz hasonló termálvízben, illetve a gyermek- és úszómedencékben. A strandocska vonzereje mégis nagy, mivel csöndes és olcsó, így a közönség fele éppen a nagy fürdővárosokból, azaz Debrecenből és Hajdúszoboszlóról érkezik. A vonzerő-növekedés pedig abból következik, hogy tavaly 300 millió forintos beruházással négy új medencét alakítottak ki a fürdőben és a termálmedencében megjelentek a látványelemek, vagyis a hidromaszszázs és a pezsgőfürdő is. Haász Brandt László fürdőigazgató azt is elárulta, hogy az előző önkormányzati testület tervbe vette a fedett gyógyászati részleg kialakítását is a fürdőben, ám a jelenlegi SZDSZ-es többségű testület bizonytalan időre elhalasztotta a fürdőcske továbbfejlesztését.
origo.hu
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat
