MI-vezérelt üvegházak
A szegedi kutatók a mikrozöldeket kókuszroston nevelték, de ezek a növények hidropóniás rendszerekben, vagyis kizárólag tápoldatban is kiválóan termeszthetők. A világon egyre elterjedtebb a precíziós üvegházak használata is, amelyekben már mesterséges intelligencia is támogatja az ilyen fajta termesztést: drónok segítségével monitorozzák a környezeti paramétereket (például hőmérséklet, páratartalom), valamint észlelik a növények egészségi állapotában bekövetkező változásokat hőtérképes technológiák alkalmazásával.

Az említett módszereknek az előnye, hogy az ilyen kontrollált körülmények között termesztett növényeket nem kell növényvédő szerekkel permetezni, csökkentett vízfelhasználást igényelnek, mentesek a talajhoz köthető betegségektől és kártevőktől, valamint energiahatékonyabbak a hagyományos mezőgazdasági technológiáknál.
Világszerte működnek már vertikális farmok: például az arab légitársaság a világ legnagyobb beltéri farmjáról biztosítja utasai számára a friss mikrozöldeket és salátákat, míg London egyik használaton kívüli metróaluljárójában egy korábbi óvóhelyből alakítottak ki high-tech termesztőlétesítményt.
Nanorészecskékkel a magasabb tápanyagtartalomért
Fontos különbséget tenni azonban a mikrozöldek és a csírák között – hívta fel a figyelmet dr. Szepesi Ágnes. Míg a csírák esetén az egész növényt fogyasztjuk el a csírázási folyamat korai szakaszában, addig a 7–10 napos mikrozöld növények levágott hajtásait esszük meg.

A Növények extra tápanyagellátását szolgáló rendszer kutatás fejlesztése című, GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00080 azonosító számú hároméves projekt, a TS Labor vezetésével és a Pannónia Medicina Zrt. közreműködésével valósult meg a Szegedi Tudományegyetemen. A projekt szakmai vezetője Prof. Dr. Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Természettudományi és Informatikai Kar Alkalmazott és Környezeti Kémiai tanszékének vezetője. A pályázat célul tűzte ki több növényfaj – például saláta, brokkoli, rukkola és zsázsa – növekedési paramétereinek optimalizálását. A kutatók a SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék munkatársai által speciálisan előállított nanorészecskékkel javították a növények tápanyagfelvételét és beltartalmi értékeit, valamint a fényspektrum változtatásával – például többlet kék és többlet piros LED-megvilágítással – vizsgálták a fényhatások növényélettani hatásait.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!