Átlagos a GDP-felhasználás

Közelítenek az európai uniós átlaghoz a magyarországi GDP-hez mért fogyasztási kiadások, és a statisztikai adatok szerint a bruttó állóeszköz-felhalmozás tekintetében is az EU középmezőnyébe tartozik az ország. A GDP felhasználásának szerkezete azt tükrözi, hogy a megtermelt javak mekkora részét fogyasztja el, illetve halmozza fel egy társadalom.

A végső fogyasztási kiadások az Európai Unióban átlagosan a GDP 79 százalékát teszik ki. Az Egyesült Királyságban ennél lényegesen több, 86 százalék jut fogyasztásra, és az átlagot meghaladó a görög (83,7 százalék), valamint a portugál arány (81,6 százalék) is. Írországban a GDP 59,9 százalékát teszi ki a fogyasztás.
A KSH összeállítása szerint a csatlakozó országok közül Ciprus, Litvánia, Málta, Lettország és Lengyelország meghaladja a 80 százalékos arányt. Csehországban az EU-átlag alatti, 74,2 százalékos a fogyasztás súlya, Magyarországon pedig az unióssal megegyező, 78,2 százalék. A háztartások végső fogyasztási kiadásai az EU-ban általában az összes fogyasztás háromnegyedét, a GDP-nek pedig 58 százalékát teszik ki.
Magyarországon a háztartások végső fogyasztási kiadásai – a háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel együtt – a GDP 52,6 százalékát tették ki tavaly. A legmagasabb a beruházási arány Szlovákiában, a legalacsonyabb pedig Cipruson. A KSH összeállítása szerint 1995-ben még Lettország volt a sereghajtó e tekintetben, ám ott azóta rendkívül dinamikus volt a növekedés. Magyarországon a statisztikák szerint a 2002. évi GDP 22,3 százaléka szolgálta a bruttó állóeszköz-felhalmozást, ami magasabb az EU 19,3 százalékos átlagánál.
A csatlakozó országok közül Lettországban a külkereskedelmi deficit a GDP 10,6 százalékát, Észtországban 9,4 százalékát érte el. A magyar külkereskedelmi hiány tavaly a GDP 2,2 százalékát tette ki.