A tervek között szerepel a Rába menti töltésen kiépítendő, mintegy kétszázötven kilométernyi új szakasz átadása is. A fejlesztési terveket készítő Magyar Kerékpárosklubnál elmondták: az említett szakasz nem igényel nagyobb beruházást. A töltésen lényegében már ma is lehet közlekedni, inkább az útjelző táblák kihelyezésére lenne szükség. Az ausztriai határrégiókban már ma is működik néhány hasonló program, mint a Fertő tavi vagy az Őrségi. A mostani tanulmányterv a kistérségi hálózatok összekapcsolásának Magyarországon eddig nem vizsgált lehetőségét vázolja föl a három érintett megyében, Vasban, Győr-Moson-Sopronban és Zalában. Nem véletlen, hogy éppen az Ausztria menti megyéken kapott nagyobb lendületet a kerékpáros-turizmus kiépülése. Tőlünk nyugatra ugyanis nagyságrendekkel több bicikliút van, ennek megfelelően a kerekezés is jóval népszerűbb szabadidő-eltöltési forma, mint hazánkban. Németországban például szociológiai felmérések mutatták ki, hogy a leginkább gyakorolt sporttá vált a kerékpározás, megelőzve a nagy kedvencet, a labdarúgást is.
Magyarországon összesen kétezer kilométernyi kerékpárutat tartanak nyilván, ezek jelentős része azonban nem annyira épített, mint inkább felfestett. A Balatont megkerülő kétszáz kilométeres szakasznak például a negyven százaléka kisebb forgalmú közúton halad. Balogh Gábor, a kerékpáros-egyesület elnöke elmondta: szerinte megfelelő ez a gyakorlat, hiszen a külön sávnak nemcsak a megépítését, de a fenntartását sem tudják biztosítani az önkormányzatok. A Budapest, Békásmegyer és Szentendre között évekkel ezelőtt átadott aszfalt minősége például már-már a biztonságos közlekedést is kérdésessé teszi.
A gyakorlati szempontok tehát egyelőre nem teszik lehetővé, hogy nyugati mintára, Magyarországon is külön kerékpárutak hálózata épülhessen ki. Ehelyett a most lezárult projekt igazgatója, Bodor Ádám egy reális számítások szerint már középtávon megvalósítható szakmai tanulmányt kívánt átadni a döntéshozóknak. Az új építéseket ezért minimalizálták, a hangsúlyt sokkal inkább a kisforgalmú köz- és erdészeti utak, folyógátak bevonására fektették. Az országosan mintegy ezerötszáz kilométert magában foglaló gerinchálózatnak mindössze tíz százalékán kellene új nyomvonalat építeni. A PHARE határokon átnyúló kezdeményezéseket támogató alapjából elkészült tanulmány első, reményeik szerint mintajellegű célkitűzését, a Lenti és Letenye közötti kerékpárutat akár már jövőre befejezhetik.
A kerékpárosokat a nyolcvanas években még az autóközlekedést zavaró felesleges koloncnak tartották. Mára a helyzet nagyot változott, legalábbis a szavak szintjén, mert pénzt még mindig nem szívesen fordítanak ilyen célra. A parlamentben működik egy több pártból verbuválódott úgynevezett kerékpárbarát frakció is, ám ennek tényleges hatása egyelőre még nem érzékelhető. Sikerként csupán az országos területrendezési törvény egy kitételét könyvelhetik el, miszerint háromezer kilométernyi úgynevezett kerékpáros törzsúthálózatot kell létrehozni. Határidőt azonban nem szabtak a törvényhozók.

Magyar Péternek Lázár János adta meg a kegyelemdöfést