Elúszik az elektromos áram importján eddig megszerzett árelőnye annak az 51 cégnek, amely – feljogosított fogyasztó lévén – nem hazai forrásból szerzi be az elektromos áramot – derül ki a Magyar Energia Hivatal tanulmányában közzétett számokból. Ez azt jelenti, hogy az idén az áramimport által megszerzett árelőnytől elesnek a társaságok, azaz óhatatlanul romlik e cégek versenyképessége, dacára annak, hogy a gazdasági kormány éppen a cégvilág vesenyképességének megteremtését tekinti egyik központi programjának.
A Magyar Energia Hivatal tanulmánya szerint 51 cég szerzi be importból az elektromos energiát; az 5,7 Tetawatt-óra az ország éves villamosenergia-felhasználásának a 18 százaléka. A gyors piacra lépésnek az egyik legfőbb oka volt a nagyarányú, több mint tíz százalékos áremelés, de az is szerepet játszott abban, hogy néhány nagyfogyasztó igen gyorsan igénybe vette az importlehetőséget. E cégek között élen járt a BorsodChem Rt. és a Magyar Alumínium Rt. is. Az importpiacra kilépett fogyasztókat jelenleg tizenegy, engedéllyel rendelkező áramkereskedő látja el.
Az energiahivatal jelentése szerint tényleges költségmegtakarítást eredményezett a cégeknek, hogy nem hazai forrásból, hanem a szabadpiacon lévő szabad kapacitások lekötésével szerezték meg a szükséges mennyiségű villamos energiát. Noha nincs szakszerű kimutatás, a Magyar Energia Hivatal informális közlésekre hivatkozva jelentette, hogy az importlehetőséggel élő feljogosított fogyasztók hat–tizenkét százalékos energiaköltség-megtakarításról adtak számot. Ez azt jelenti, hogy az 51 cég együttes árelőnye más hazai termelőkkel szemben összesen hatmilliárd forinttal javult. Ez az összeg viszont jövőre elenyészik, mert 2004. január elsejétől minden egységnyi energiáért ökoadót kell fizetniük a felhasználóknak. A parlament előtt lévő költségvetési törvény tervezete szerint ennek mértéke kilowattóránként 186 forint lenne.
*
A hazai piacnyitást az első fél évben élénk keresleti oldali fejlemények jellemezték. A 100 Gigawatt-óra (GWh) feletti fogyasztók esetében gyakorlatilag teljes a piacra lépés aránya, a kisebbek esetében lineárisan csökken. A 40–50 GWh fogyasztási nagyság közötti cégek „lógnak ki” a sorból, itt a tendenciánál jóval alacsonyabb a piacra lépési arány. Ezek között a cégek között magas a több telephellyel rendelkezők száma. E fogyasztók s több jelentős állami közszolgáltató cég (például a MÁV és a BKV) piacra lépését is feltehetően a feljogosítási kormányrendelet telephely-centrikussága gátolja. Miután az új EU-direktíva szerint jövőre minden nem lakossági fogyasztó számára megnyílik a piac, várható, hogy a telephelyek szétaprózottsága mint akadály megszűnése után ezek a cégek piacra lépnek – közölte a Magyar Energia Hivatal.
origo.hu
Orbán Viktor: Ezért indulnak lejárató akciók Magyarország ellen
