Elfogadhatatlan, hogy a kormány nem törődik az önkormányzatokkal, és azt mondja, a közintézmények gazdálkodják ki maguknak a 40 százalékos gázáremelés többletköltségeit – fogalmazott interpellációjában Kovács Zoltán (Fidesz). Hangsúlyozta, hogy a települések nagy részének már nincs tartaléka, hiszen a közalkalmazotti béremelést sem finanszírozta megfelelően a kormány. Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára válaszában azt mondta: a fűtési szezonban úgynevezett átállási támogatást nyújtanak az önkormányzatoknak, hárommilliárd forintos pénzkerettel. A kifizetések a közintézmények tényleges gázfogyasztása alapján történnek majd. Kovács nem fogadta el az államtitkár válaszát, azzal indokolva, hogy ez a támogatás csak három hónapra szól, holott 2004. január, február, illetve december havában is kompenzálni kellene a gázáremelést. Dorkota Lajos (Fidesz) szintén az önkormányzatok nehéz helyzetével foglalkozott interpellációjában, arra helyezve a hangsúlyt, hogy a kormány által meghirdetett központi leépítések elsősorban őket érintik. Emiatt 45 ezer alkalmazottat kell majd elbocsátaniuk az önkormányzatoknak. Nehezményezte, hogy mások mellett ápolónőknek és szociális munkásoknak kell megválniuk nagy számban a munkahelyeiktől. Pál Tibor ezzel szemben azt állította: amikor takarékos államról, illetve közigazgatásról beszélnek, az nem elsősorban az ápolónők munkahelyeit érinti, viszont figyelembe kell venni, hogy az uniós csatlakozásból is fakadó új feladatok megfelelő tisztviselői kart igényelnek.
A jövő évi költségvetés önkormányzati fejezete kapcsán ugyancsak a kormányt bírálta napirend előtt Balsai István (MDF). Úgy vélte, létszámleépítésre kényszerülhetnek az önkormányzatok és az általuk fenntartott intézmények is. Erre reagálva Csizmár Gábor (MSZP), a munkaügyi tárca politikai államtitkára azt hangsúlyozta: az állampolgárok joggal várják el, hogy olcsóbban működjön az állam. Hozzátette: a létszámleépítés összesen nyolcezer főt érint.
– A kormány nem tekinti elsődleges fontosságúnak, hogy a kereszténységre való utalás bekerüljön az EU most készülő alkotmányába – jelentette ki Bársony András külügyi államtitkár Fodor Gábor (SZDSZ) napirend előtti felszólalására válaszul. Az államtitkár sokkal lényegesebbnek ítélte a nemzeti kisebbségek kérdését. Hozzátette: egyelőre nem készült konkrét javaslat, amely a kereszténység fogalmát érintené az EU alkotmányával összefüggésben. Fodor Gábor felszólalásában közölte: az SZDSZ nem támogatja a keresztény értékekre vonatkozó utalás EU-alkotmányba való bekerülését. Ennek indokaként egyebek mellett azt mondta, az alkotmány nem arra való, hogy világnézeti kérdésekben állást foglaljon. Szerinte a kereszténységre való utalás felrúgná az emberek közötti morális egyenlőség elvét.
Dorkota Lajos a közszférában meghirdetett leépítés kapcsán feltette a kérdést: a Belügyminisztérium is megválik-e azoktól a tanácsadóitól, akik olykor több százezer forintért „adnak tanácsokat”? Pál Tibor kijelentette: a létszámleépítéssel a kormányzat a közpénzekkel való pazarlást kívánja korlátozni. Kiemelte, hogy a tárca tanácsadói több évtizedes tapasztalatukkal segítik a munkát. Hozzátette: a tárca miniszteri kabinetjén 2001-ben 16, 2002-ben 25 embert foglalkoztattak megbízási szerződéssel. Dorkota a választ nem fogadta el, a parlament viszont igen.
Hiller István kulturális miniszter napirend előtt bejelentette: tárcája az anyanyelv ápolását célzó, Édes anyanyelvünk elnevezésű programot indított, amelynek első fejezetében összesen százmillió forintos pályázatot hirdetett.
Szili Katalin házelnök az ülés kezdetén Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára emlékezett. Mint mondta, az egykori politikus kiérdemelte a haza bölcse elnevezést. – A magyar történelem egyik legsikeresebb és legtiszteletreméltóbb alakjára párthovatartozástól függetlenül, egységesen kell emlékezni – hangsúlyozta Szili Katalin.
origo.hu
Gulyás Gergely bejelentette az árrésstop kiterjesztését – élőben a Kormányinfó
