Újabb elvonások a hazai turizmusban 2004-ben címmel tartott tegnap sajtótájékoztatót Lasztovicza Jenő és Bánki Erik, az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnöke és tagja.
Összességében 34,2 milliárd forintot von el 2003–2004-ben a turisztikai ágazattól a kormány az adó- és áfaterhek növekedése, valamint a költségvetés tervezetében szereplő források alapján. Ez pedig az érintett kis- és középvállalkozások jelentős részének tönkremeneteléhez vezethet – hívta fel a figyelmet Lasztovicza Jenő, aki elmondta: az ágazat jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy a bruttó hazai össztermék tíz százalékát adják az idegenforgalmi bevételek.
Kiemelte: a turizmus több mint 300 ezer embernek ad munkát, s az itt tevékenykedő vállalkozások nagy része kis- és középvállalkozás. Lasztovicza emlékeztetett arra, hogy az ágazat egyensúlyban tartja Magyarország külkereskedelmi mérlegét, például 2001-ben 4,4 milliárd euró bevételt termelt, mely összeg fedezte az ország teljes energiaexportját.
Mindez azt mutatja – hangsúlyozta –, hogy kétséges a kormány azon szándéka, amelyet hétfőn Gaál Gyula, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) politikai államtitkára így fogalmazott meg: „A kormány szándéka továbbra is a turizmus kiemelt támogatása.”
A bizottság elnöke elmondta, hogy 2002-ben a turizmus fejlesztésére az Orbán-kormány 28,7 milliárd forintot különített el, míg az új kabinet az idei évben 19 milliárd forintról döntött, ez 9,7 milliárddal kevesebb az előző évihez képest. A költségvetés tervezete szerint jövőre a turisztikai célelőirányzat összege csupán 14,2 milliárd forint, ami már 14,5 milliárd forinttal kevesebb a 2002-esnél. A két év alatt a csökkenés mértéke így 24,2 milliárd forint. Kiemelte: számításaik szerint az adómódosítások, köztük az áfakulcsok változása miatt tízmilliárd forinttal nőnek a turisztikai vállalkozások közterhei. A jövő évi 14,2 milliárd forintos célelőirányzatról szólva közölte, hogy a 2004-es esztendő terhére már az idén elköltöttek mintegy 9,5 milliárd forintot, ezért csupán 4,7 milliárd forint marad. Így – fogalmazott – veszélybe kerülhet a Magyar Turizmus Rt. jövő évi költségvetése is, amely az idén 9 milliárd forintot tett ki, valamint bizonytalanná teheti a 2004-es pályázatok kiírását is.
Elhangzott, hogy a fejlesztésre fordítható kormányzati források csökkenésével nem jut kellő támogatás az olyan kiemelt feladatokra, mint a turisztikai vonzerő fejlesztése vagy gyógyfürdők, gyógyszállók építése. Véleménye szerint ez az uniós csatlakozás után jelentős versenyhátrányt okoz az ágazatban működő hazai kis- és középvállalkozásoknak.
A turisztikai vállalkozásokat érintő áfakulcsok változásával kapcsolatban a fideszes képviselő elmondta: míg Portugáliában 5 százalékot, Franciaországban 5,5, Spanyolországban 7, addig Magyarországon átlagosan 15 százalékot kell fizetni.
Bánki Erik fideszes képviselő szerint a kormány rosszul mérte fel az idei évre kiírt pályázatokra érkező igényeket. Mint mondta, háromszor annyi igény érkezett például a gyógyfürdők és a hozzájuk kapcsolódó szállások fejlesztésre, mint amennyire a kiíráskor a kormányzat számított. Szólt arról, hogy a kabinet tervei szerint összevonják az országos regionális marketingigazgatóságokat, így a jelenlegi kilenc helyett mindössze öt marad. Ezzel csökkentik a regionalitást, és erősebb lesz a centralizáció – húzta alá.
Ugyanakkor kongresszusi központ létrehozását javasolta legutóbbi ülésén a Budapest és Közép-Duna-vidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság (BRIB).
Szakmai szervezetek szerint vélelmezhető, hogy Magyarország iránt megint nagyobb, felfokozottabb lesz az érdeklődés, mert az Európai Unióhoz a közeljövőben csatlakozó ország vagyunk, s ez befolyásoló tényező. Úgy vélik, azért népszerűbbek a nemzetközi konferenciák, mert egy ilyen esemény leköti a szálláshely-kapacitás jelentős részét, továbbá a résztvevők viszik az ország hírnevét. S ha egy ilyen rendezvény jól sikerül, az mindenképpen szakmai elismerést nyújt annak az ágazatnak, amelyiknek a konferenciáját rendezik.
A továbblépésnek azonban van egy nagy fontos feltétele. Szükséges egy nagy, legalább ötezer fő befogadására alkalmas kongreszszusi központ megépítése.
A Budapest és Közép-Duna-vidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság a kongresszusi központ megvalósítását a lehetséges leggyorsabb határidővel javasolta. Felkérték a Fővárosi és a Pest Megyei Közgyűlést, hogy támogassa, Magyarország kormányát pedig, hogy gyors döntésével tegye lehetővé az új kongresszusi központ létrehozását.
A Budapesti Kongresszusi Központ megépítése mellett szól, hogy Magyarország, illetve Budapest 2002-ben is megőrizte előkelő helyét a nemzetközi konferenciaturizmusban. Magyarország a 19., Budapest pedig a 6. helyet foglalja el. A közép-európai régió országai, illetve fővárosai közül csak Ausztria, illetve Bécs előzött meg minket. Ezt a pozíciót és az ebből származó nemzetgazdasági eredményeket – melyet láthatóan a gazdasági recesszió és a terrorizmus is csak kisebb mértékben befolyásol, mint az egyéb turisztikai ágakat – azonban csak fejlesztésekkel lehetünk képesek megtartani.
Szakemberek számításai szerint évi ötven rendezvény, átlagosan kétezer főre és 2,5 éjszakára számítva 250 ezer vendégéjszaka-többletet jelentene. Ebből számítható várható bevételnövekedés is, amely szerint ez 22,5 milliárd forint pluszbevételt jelentene.
A BRIB szerint Budapest konferencia-infrastruktúráját kellene versenyhelyzetbe hozni a környező országok fejlesztéseinek ellensúlyozására. Prága 2000 végére felújította konferenciaközpontját, és máris lebonyolíthatta a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, a NATO éves közgyűléseit és az új kelet-európai tagok előkészítő értekezletét is.
A nemzetközi kongresszusi elvárások szerinti komplett szolgáltatás és akár egy időben több rendezvénynek is helyet biztosítani képes létesítmény nélkül Magyarország kiszorul az évi közel négyezer rendezvényes nemzetközi konferenciapiacról, melynek hatvan százalékát Európában rendezik.
origo.hu
Emberfeletti munkával mentettek életet a rakamazi rendőrök
