Mircea Beuranról a szakmán kívül annak ellenére kevesen hallottak mindaddig, amíg át nem vette a tárca irányítását, hogy Ion Iliescu államfő orvosa volt, illetve személyes tanácsadója is egészségügyi kérdésekben. A Nastase-kabinet pár hónapja lezajlott részleges átalakításakor aztán egyből reflektorfénybe került: elsősorban azért, mert a román egészségügy példátlan mélyrepülése miatt szó szerint minden állampolgár érdekelt az ügyek jobbra fordulásában. Beuran doktor új beosztásában épphogy feltérképezte az ágazat hihetetlenül nagy és bonyolult problémáit, amikor bukaresti szakmai és tudományos körökből egyenesen a parlamenti ellenzék vezérszónokaihoz jutott a hír: a miniszter egy olyan szakkönyv szerkesztője és részben „szerzője”, amely nagyrészt szó szerinti fordítása egy 1989-ben az Egyesült Államokban megjelent kiadványnak. A munka, amely tulajdonképpen egy gyakorlati útmutató a rezidens orvosoknak, úgy jelent meg egy bukaresti kiadónál, hogy semmi utalás nincs benne az eredeti szerzőkre, címre, kiadóra, viszont számos román egyetemi tanár-orvos neve szerepel a társszerzői névsorban.
Az ellenzéknek természetesen több se kellett, azonnal a miniszter lemondását (lemondatását) követelte, emellett pedig vizsgálatot, bírósági eljárást, nyilvános bocsánatkérést. Ezen igények amúgy teljesen egyszerű alapokon állnak: ha valaki nem becsületes mint orvos és egyetemi előadó tanár, nem lehet az miniszterként sem.
Miután Romániában gyakorlatilag már zajlik a jövő évi helyhatósági és parlamenti választások kampánya, és ezzel párhuzamosan Bukarest azon van, hogy az Európai Unióval 2004 folyamán valahogy lezárja a csatlakozási tárgyalásokat és meggyőzze Brüsszelt arról, hogy hatékony lépéseket tesz a korrupció visszaszorítására és a közélet valamelyes megtisztítására, Adrian Nastase miniszterelnöknek, a hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének igen rosszul jött ez az ügy. Bukarestben azonban egyrészt soha nem kapkodták el a miniszterek menesztését, másrészt a hatalmi pozícióba kerülteknek mindig villámgyorsan kialakult az anyagilag implikált háttér-támogatói körük.
Nastase a botrány kirobbanásakor közölte, hogy az akadémiai szféra és a felelős intézmények majd meghozzák a maguk döntéseit, ami őt illeti, meg van elégedve Beuran miniszter tevékenységével. Természetesen Iliescu elnök sem maradhatott ki az ügyből, és az újságírók faggatózására azt válaszolta: ő maga tökéletesen megbízik az érintettben, és teljesen tisztességes embernek tartja.
Miközben az ellenzék már a szerzői jogok megsértésére vonatkozó törvénycikkelyeket idézte a parlamentben, és a Demokrata Párt vezérszónoka 3 és 5 év közötti börtönbüntetést emlegetett, Nastase nyugodtan várt, vélhetőleg azért, mert jól tudta, hogy a román igazságszolgáltatás malma mennyire lassan őröl, főleg, ha a politikai hatalomnak is ez az érdeke.
A fordulatot aztán a bukaresti orvosi és gyógyszerészeti egyetem szenátusának minapi döntése hozta meg: a rangos intézet vezetősége nagy szavazattöbbséggel Mircea Beuran előadó tanár munkaszerződésének felbontásáról határozott. Ami a jelenlegi tárcavezető tudományos címeit illeti, azokról egy másik minisztérium – az oktatás- és kutatásügyi – hivatott dönteni.
A végső döntésért felelős Adrian Nastasénak különben nem ez a legnagyobb problémája, mint ahogy a román egészségügyi miniszternek sem, legyen az Beuran vagy bárki más. Ami ugyanis az ágazat helyzetét illeti, elég annyit elmondani róla, hogy a legtöbb kórházba a hozzátartozók viszik be nap mint nap az élelmet, sőt sokszor a gyógyszert is a beutaltaknak. A térítéses gyógyszereket pedig csak minden hónap első néhány napján lehet kiváltani a romániai patikákban, hosszú sorban állások és nagy tülekedések árán. A betegeknek pedig már nincs erejük tünteti jogaik tiszteletben tartását és a közpénzek átlátható felhasználását követelve.

Tanulás kamaszoknak: 5 zseniális trükk, amitől maguktól fognak leülni tanulni