Jövő évtől komoly terhet jelent a gazdaság szereplőinek egy új adófajta, a villamos energia és a földgáz mennyisége után fizetendő energiaadó bevezetése. A tervezet szerint január 1-jével hatályba lépő törvény a földgázra, illetve a villamos energiára vonatkozna. A szénre és a távhőszolgáltatáshoz használt energiatermékekre nem, mert hazánk 2009 végéig átmeneti mentességet kér az Európai Uniótól.
Az adó a villamos energiára megawattóránként 186 forint, a földgázra gigajoule-onként 56 forint lesz. Drucker György, az Ipari Energiafogyasztók Fóruma főtitkára lapunknak elmondta: az uniós csatlakozás és a közösségi elvárás miatt elfogadják az energiaadó bevezetését, ám kifogásolják annak mértékét és a bevezetés idejét. Utóbbira véleménye szerint legkorábban csak 2004. május elsején kerülhetne sor, ám az ideális a 2005. év lenne. A mértékkel kapcsolatban a főtitkár ismertette: az unióban villamos energiára megawattóránként fél euró, földgázra gigajoule-onként 15 eurócent az adó. Ennek alapján a magyarországi adónak a villamos energia esetében 158 helyett 130, a földgáz esetében 56 helyett 39-40 forintnak kellene lennie.
Az energiaadóból éves szinten 11 milliárd forintos bevétellel számolhat a központi büdzsé, amelyből a földgáz 7,5 milliárd forintot, a villamos energia pedig 3,6 milliárd forintot tesz majd ki. A költségteher fele részben az állami és önkormányzati intézményeket, felerészben pedig az energiaigényes termelői szektort érinti majd. Az új energiaadó árnövelő hatása a földgáznál 4,6-6 százalék, a villamos energiánál 0,8-1,6 százalék körül alakulhat. Szakértők szerint a befolyó 11 milliárdból a kormánynak több forrást kellene biztosítania az energiaracionalizálási programokra.

Elbénázott bankrablás – saját bombája végzett egy nővel Görögországban