A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség a múlt héten hozta nyilvánosságra az európai parlamenti választásokon indítandó személyek listáját. Mi lesz a következő lépés, miként készülnek a jövő évi választásokra?
– Az első lépés nyilvánvalóan az volt, hogy átgondoltuk, kiket szeretnénk feltétlenül látni a listán. Ez még nem százszázalékosan végleges döntés, még nem is teljes a lista. Ugyanakkor nincsenek előre meghatározott további lépések, hiszen a munka, amely Magyarország uniós felkészülését érinti – ezen belül a Fidesznek azt az új feladatkörét is, hogy már az európai színtéren is saját képviselőinkkel vehetünk részt –, régen megkezdődött. Indult azzal, hogy elfogadtuk a Fidesz tavalyi európai uniós kongresszusán az EU-val kapcsolatos alapelveket és céljainkat. Folytatódott azzal, hogy képviselőink megfigyelői státusban részt vesznek az Európai Parlament munkájában. Mostantól fogva pedig a felkészülés is megkezdődik az új, immár valószínűleg véglegesnek tekinthető jelöltekkel az európai parlamenti választásokra. A legfontosabb feladatunk azonban alapvetően belpolitikai, hiszen az elkövetkezendő 4-5 hónap döntő lesz a tekintetben, hogy Magyarország mennyire lesz sikeres a csatlakozás terén. Azokat a forrásokat, amelyeket nagy kínnal-keservvel, és nem különösebben fényes eredményként Koppenhágában a kormánynak sikerült kicsikarnia, valóban érvényesíteni tudjuk-e, vagy csak a befizetéseink jelennek majd meg.
– A hét talán legfontosabb európai eseménye a kormányközi konferencia lesz. Mi az, amihez ön szerint a magyar küldöttségnek feltétlenül ragaszkodnia kell, és mi az, ami reálisan megvalósítható?
– Örülök, hogy ezt kérdezi, mert sajnos a kormány az ellenzéket ennek kapcsán nem kérdezte meg. Holott valószínű, hogy nagy eltérések nem lennének közöttünk ezekben az ügyekben. Mi négy-öt pontot fogalmaztunk meg, amelyben a konvent által kialakított alkotmánytervezethez képest előrelépésre van szükség, bár az jó kiinduló alapnak tekinthető. Az egyik, hogy a kisebbségek jogaira való utalás kerüljön be az európai alkotmányba. A múlt héten történt jelentős előrelépés, hiszen az Európai Parlament – amely maga is tartózkodik attól, hogy a dokumentumot túl sok ponton megbontsa – mégis fontosnak tartotta, hogy a kisebbségek jogaira való utalás kerüljön bele az alkotmányba. Sajnáljuk, hogy a magyar kormány ígérete ellenére nem konzultált velünk arról a javaslatról, amely a kisebbségi jogokat érintő megfogalmazásra vonatkozik. A másik pont Európa keresztény gyökereire való utalás, a harmadik az egyenjogúság kérdése, amely arról szól, hogy minden országnak legyen állandóan szavazati joggal rendelkező biztosa. Ehhez kapcsolódik, hogy az EU-nak ne legyen állandó elnöke, és maradjon meg a félévenként változó elnökség. Az utolsó pont a legfontosabb döntéshozatali szervben, az Európai Tanácsban történő döntéshozatal átalakítására irányul. Pontosabban arra, hogy a nizzai szerződés számunkra kedvezőbb, mint amit a konvent erre nézve kialakított.
– Említette a kisebbségi jogokat, amelynek kapcsán Európa meglehetősen megosztott. Még azok az országok sem szeretnék, ha felborulna a konferencia menetrendje, akik elvben támogatják a magyar javaslatot. Ilyen körülmények között mekkora esélye van a javaslatnak?
– Bízunk benne, de komoly ellenerők is vannak. A Fidesz álláspontja egyébként az, hogy jó alkotmányt szeretnénk. Ha emiatt két-három hónappal tovább tart is az erről szóló vita, akkor is megéri az időbefektetés. Van néhány olyan ország, amelyik kisebbségi kérdésben – úgy is mondhatnám – struccpolitikát folytat: például Spanyolország, bizonyos tekintetben Franciaország és Belgium bizonyos részei is ide sorolhatók. A lényeg az, hogy ezek az országok belső problémáik miatt nem szeretnék ezeknek a jogoknak a megjelenítését. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy részben az Európa-szerte létező magyar kisebbségek, a most belépő régióban élő számtalan új kisebbség és az egész Európában problémát jelentő roma etnikai kisebbség kérdése összeurópai ügy. S ha nem foglalkozunk vele, akkor Európa félkarú óriás lesz, hiszen egy nagyon fontos és érzékeny ponton – a kisebbségi jogok tekintetében – támadhatóvá válik.
Eltérő álláspontok
Gerhard Schröder német kancellár és José María Aznar spanyol kormányfő eltérő álláspontokat vallva ül majd le a római kormányközi konferencia asztalához – derült ki a két politikus tegnapi berlini sajtótájékoztatóján. A német kormányfő kijelentette: nem titok, hogy Aznar és ő eltérően vélekedik arról, miként kellene súlyozni a szavazatokat az Európai Tanácsban az unió bővítése után. Schröder ismét amellett érvelt, hogy ne bolygassák meg az alkotmány tervezetét. (MTI)
origo.hu
Se pénz, se ház – Megszólalt az Origónak az életéért küzdő győri lottónyertes
