A csúcstalálkozót követően a külügyminiszterek – köztük a magyar diplomácia vezetője, Kovács László – folytatták a vitát a tervezetről.
A délelőtti EU-csúcs résztvevői „római nyilatkozatukban” megerősítették elkötelezettségüket az európai integrációs folyamat, a béke, a demokrácia, a tagállamok fejlődése és szolidaritása mellett. Kiemelték, hogy a bővülő Európa súlyát tovább erősíti majd új alapokmánya, amelyet a 2004 júniusában esedékes európai választásokig kell véglegesíteni. Silvio Berlusconi, az EU soros elnöki tisztét betöltő olasz miniszterelnök záró sajtóértekezletén reményét fejezte ki, hogy az EU-tagok december végéig jóváhagyják az unió új alkotmányát.
Kovács László tegnap közölte: négypárti egyeztetést kezdeményez a jövő héten az Európai Unió alkotmánytervezetéhez benyújtandó magyar javaslatról.
*
A tanácskozáson felszólalt a magyar kormányfő, aki javasolta, foglalják alkotmányos szerződésbe a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét és tiszteletben tartását – jelentette Tamássy Sándor, az MTI római tudósítója. Az MTI egyébként a magyar delegációtól úgy értesült, hogy Medgyessy Péter találkozott Adrian Nastaséval, és a román miniszterelnök nem zárkózott el a kisebbségi jogokra vonatkozó javaslat támogatásától.
A magyar kormányfő beszédében kezdeményezte egyébként, hogy az Európai Bizottságba hoszszabb távon is minden állam egy szavazati joggal bíró tagot delegáljon, és megfontolásra javasolta az elnökségi rotáció rendszerét is. Kifejtette: az alkotmányos szerződés tervezete egységes rendszerbe foglalja mindazon értékeket, amelyeket az unió magáénak vall. Ezt követően szólt arról, hogy az intézmények reformja, új intézmények létrehozása, valamint a döntéshozatali rendszer megújítása esetén egyszerre kell biztosítani a tagállamok egyenjogúságát, az intézményi egyensúly fennmaradását, valamint a hatékony és összehangolt működés feltételeit. Sajtóértekezletén Medgyessy Péter hangsúlyozta: az EU új alkotmányos szerződésének a minősége a legfontosabb, erre kell elsősorban koncentrálni. Kiemelte: a konvent által kidolgozott tervezet jó alap, s ezért nem kell túl sok témát újratárgyalni. A kérdések döntő többsége rendezett, viszont lehetőséget kell adni az országoknak arra, hogy meg tudják vitatni a számukra legfontosabb kérdéseket.
Több európai kormányfő ugyanakkor csalódottságának adott hangot a vitával kapcsolatban. José María Aznar spanyol miniszterelnök kijelentette: kormánya továbbra is ellenzi az új intézményi egyensúlyt, amelyet a kibővített Európai Unió számára irányoz elő a tervezet. Hasonlóan vélekedett Leszek Miller lengyel kormányfő, aki szerint a három évvel ezelőtti nizzai szerződés „érvényben lévő törvény, amely megfelel az európai igényeknek”. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár megerősítette, hogy országa követeli: minden tagállamnak legyen egy szavazati joggal rendelkező biztosa. Jacques Chirac francia köztársasági elnök Európa történelmének új fejezetéről beszélt, és óva intett az alkotmánytervezet teljes újratárgyalásától. Ugyanakkor elutasította, hogy az olasz, a lengyel és a spanyol elképzeléssel szemben az alkotmány utalást tegyen Istenre, illetve a keresztény értékekre, mint az európai örökség alapvető részeire. Hozzátette: az intézményi reformról szó-ló megállapodásnak egyhangúnak kell lennie. A keresztény hagyomány körüli vitáról Schröder kancellár kijelentette: egy erre vonatkozó javaslat „nem fog Németország miatt megbukni”. Hasonló álláspontot hangoztatott Írország, Ausztria, Portugália, Szlovákia és Hollandia képviselője.
Nagyon nehéz küzdelem előtt állunk, hogy el tudjuk fogadtatni a nemzeti kisebbségi jogok belefoglalását a Európai Unió új alkotmányos szerződésébe – mondta Kovács László a diplomáciai vezetők találkozója után. A magyar külügyminiszter a keresztény gyökerek „fel nem vetése” kapcsán megfogalmazott budapesti bírálatra válaszolva így felelt: azok a kérdések, amelyeket már több ország támogatott, úgyis napirendre kerülnek, így a mások által nem említett témákra kell koncentrálni.
A kisebbségek ügye erősen megosztja Európát, és így kérdéses az is, hogy a magyar javaslat napirendre kerül-e egyáltalán. Igaz, eddig csak a szlovákok jelentették ki, hogy nem támogatják az indítványt. Mint Eduard Kukan külügyminiszter a minap fogalmazott: Szlovákia megalakulása óta „egyetlen kormány sem ismerte el a kisebbségek kollektív jogait, e tekintetben nincs változás, senki számára nem lehet tehát meglepő, ha nem kívánjuk belefoglalni a kérdést az európai alkotmányba”. Az uniós tagok közül bár többen is elvi támogatásukról biztosították a kisebbségi javaslatokat, kérdés, hogy mindez a gyakorlatban mennyit ér.
Tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délelőtt, majd délután is Rómában a EU-csúcs idején. A globalizációellenes fiatalok kövekkel dobálták a biztonsági erőket, felgyújtottak épületet és ablakokat zúztak be. Délután legalább százezren tiltakoztak a csúcstalálkozó ellen.
***
Az MSZP nem kér a vallásokból. ,
Az MSZP Európa sok országával, modern demokratikus pártjával összhangban úgy ítéli meg, hogy a vallási hagyományokra való utalás idegen a laikus jogalkotás szemléletétől – közölte Kósáné Kovács Magda, az MSZP országgyűlési képviselője. A politikus közleményében arra reagált, hogy Surján László, fideszes politikus közölte: a Fidesz felháborítónak tartja, hogy a magyar kormányfő nem kérte a kereszténység európai jelentőségéről szóló szövegrész beemelését az uniós alkotmány tervezetébe az EU kormányközi konferenciáján. (MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Ezért indulnak lejárató akciók Magyarország ellen
