Áder árokásással vádolta az MSZP-t

Nem kapták meg a szükséges támogatást az európai parlamenti képviselő-választásról szóló törvényjavaslat lényegi részét jelentő passzusok tegnap a parlamentben. Az Országgyűlésben téma volt a Gyurcsány Ferenc sportminiszter érdekeltségébe tartozó Agóra Kft. korábbi kétes százmillió forintos megbízása.

Minden idők legnagyobb napkitörése volt a múlt héten, a mágneses vihart az emberek többsége jól viselte, mondta el tegnap napirend előtt Áder János (Fidesz), majd hozzátette: kivéve Gyurcsány Ferencet, aki feltúrta a könyvespolcát, és újra elővette Lenint, megtalálva benne azt a mondatot: „Minden hatalmat a szovjeteknek!” A Fidesz frakcióvezetője ezzel a sportminiszter nagy vihart kiváltott múlt heti nyilatkozataira utalt. Gyurcsány azt állította: egyes állami intézmények vezetői az ellenzék politikáját követik, amely ellen minden eszközzel fel kell lépni. – Gyurcsány szerint az árokbetemető nemzeti közép politikája helyett a kesztyűt felvevő, arrogáns, az ellenfelet minden eszközzel megsemmisíteni kívánó árokásó politikát kell folytatni – mondta Áder. – A szocialistáknál minden fordítva van – fejtette ki a frakcióvezető. Az árokbetemetés Keller László „feljelentésügyi” államtitkárságának létrehozását, László Csaba pénzügyminiszter törvénytelen adatmásolását jelentette, valamint azt, hogy Lamperth Mónika belügyminiszter megsértette a választási törvényt, Keller László pedig adatokat gyűjtött a legfőbb ügyészről és Szász Károlyról, a PSZÁF elnökéről. Ha a szocialistáknál minden fordítva van, akkor bizakodhatunk, hogy Gyurcsány kijelentése most azt jelenti: bocsánatot kérnek az ártatlanul meghurcoltaktól, abbahagyják a törvénytelenségeket, és Keller Lászlót nyugdíjba küldik – mondta. A kormány részéről szavaira nem kívántak reagálni.
Ismét napirenden volt Gyurcsány Ferenc sportminiszter egy korábbi ügylete. Koltai Tamás (Fidesz) az Indiában tartózkodó Medgyessy Péterhez intézte interpellációját azzal kapcsolatban, hogy Gyurcsány egykori cége, az Agóra Kft. 1997 októberében egy közel százmillió forintos PR-szerződést kötött a paksi atomerőművel. Veres János pénzügyi államtitkár a kormányfő helyett adott válaszában elmondta: a szóban forgó szerződést a Pakson létesítendő 500-1300 milliárd értékű új erőmű építésével kapcsolatos pályázat miatt kötötték meg havi nyolcmillió forint összegben.
Immár hatodik alkalommal utasította el a parlament kormánypárti többsége Polt Péter legfőbb ügyész válaszát. Ezúttal Gusztos Péter (SZDSZ) hiányolta az ügyészség fellépését, mert az Orbán-kormány idején szerinte törvénysértően privatizáltak tizenkét állami gazdaságot, amivel húszmilliárd forintos veszteség érte ezzel az államot. Polt Péter leszögezte: az ügyészség körültekintően megvizsgálta a szerződéseket, és nem talált okot a beavatkozásra. Hangsúlyozta: a privatizációs törvény értelmében kivételesen indokolt esetben lehetőség van az állami vagyon térítésmentes átadására, ha a vevő megfelelő garanciákat nyújt a további hasznosításra. Megjegyezte: az Állami Számvevőszék sem emelt kifogást a tranzakció ellen. A képviselő nem fogadta el a legfőbb ügyész válaszát, majd a kormánypárti többség szintén így döntött, a Fidesz és az MDF frakciói nem vettek részt a szavazáson.
Juhos Katalin (Fidesz) azt kérte számon Kovács László külügyminisztertől, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése ellenére sem követte meg a Fideszt, amiért valótlanul rágalmazta a pártot a 2002-es választási kampány során hamis MSZP-s röplapok terjesztésével. Kovács arra hivatkozott, hogy csak a vasárnap esti postájával kapta kézhez a felülvizsgálati kérelmét elutasító határozatot, de egy-két napon belül megteszi a sajtóban a helyreigazítást.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége elutasította annak a fideszes törvénymódosító javaslatnak a tárgysorozatba vételét, amely garanciát adott volna annak megakadályozására, hogy a toronyi lignitbányát megnyithassák.
Nem kapták meg a szükséges kétharmados többséget az európai parlamenti választásról szóló törvényjavaslat lényegét jelentő paszszusok. A záróvitában egymást okolták ellenzékiek és kormánypártiak amiatt, hogy a tíz hónapja tartó egyeztetés ellenére nem született mindenki által támogatható javaslat. Az MDF és a Fidesz a belügyminisztériumi indítvány viszszavonását kezdeményezte, mert nem sikerült egyezségre jutni a külképviseleteken történő szavazásról. Ez 30-40 ezer külföldön szavazót érintene.
A Ház elfogadta a magyar tudomány ünnepéről szóló törvényjavaslatot, és meghosszabbította 2004. december 31-ig az Irakban szolgáló magyar katonai kontingens mandátumát.