Forintspekulációk

Kisebbfajta pánik alakult ki tegnap az állampapírok másodlagos piacán, a bankközi devizapiacon pedig jelentősen gyengült a forint. Az euró kilépett a 250–260 forintos árfolyamsávból, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyminisztérium egyaránt szükségesnek tart a 2005-ös inflációs célok eléréséhez.
A deviza- és állampapír-piaci bizonytalanság már az előző héten tapasztalható volt. Csütörtökön kezdett számottevően gyengülni a forint. A bizonytalan helyzet kialakulásához az oroszországi fejlemények is hozzájárultak azzal, hogy váratlanul letartóztatták a legnagyobb orosz olajvállalat, a Jukosz vezetőjét. Pénteken már reggel jelentősen gyengült a magyar valuta, délelőtt az euró árfolyama átlépte a 260 forintos küszöböt. Az MNB többszöri szóbeli intervenciója hatására ismét erősödött a magyar valuta. Az MNB részéről megismételték, hogy az euró/forint árfolyamot 250 forint közelében tartják elfogadhatónak az inflációs cél eléréséhez. Pénteken a kötvénypiacon egyre inkább kaotikus helyzet alakult ki. Tegnap kora reggel tovább gyengült a forint, és az államkötvénypiacon tovább emelkedtek a hozamok. Az euróárfolyam számottevő mértékben átlépte a 260 forintot, délelőtt 10 órakor az euróval 264,20/40 forinton kereskedtek. A kereskedők szerint jelentős mértékű spekuláció alakult ki, a külföldi befektetők arra számítottak, hogy a monetáris tanács kamatemelésre kényszerül. Míg a piac látott esélyt a kamatemelésre, addig a józanul gondolkodó magyar és nemzetközi elemzők határozottan a kamatláb szinten tartását jósolták meg. Az MNB monetáris tanácsa tegnap kora délután végül az elemzői véleményeket igazolva nem mozdította el a 9,5 százalékos kamatszintet.
Az államkötvénypiacon a hozamemelkedés azt követve állt meg, hogy az MNB bejelentette: nyílt piaci műveletekkel törekszik az egyensúly helyreállítására. Az MNB államkötvény-vásárlásának hatására a reggeli 50 bázispontos hozamemelkedés után 20-30 bázispontos korrekció következett be. Az MNB továbbra is elkötelezett az euró 2008-as bevezetése mellett – közölte a jegybank sajtóközleményben. Az MNB vezetése bízik abban, hogy a piaci rendellenesség gyorsan korrigálódik. Missura Gábor, az MNB szóvivője az MTI–Econewsnak elmondta, hogy a jegybank azért kezd vásárolni állampapírokat, hogy keresletet teremtsen a piacon, mivel jelenleg kevés a vevő, és nagyon sokan kívánnak eladni. A piaci egyensúlytalanságnak nincs fundamentális, a gazdaság alapvető problémáiból származó oka, ezért a jegybank nyílt piaci eszközökkel kívánja segíteni az egyensúly helyreállítását – tette hozzá.
László Csaba pénzügyminiszter bejelentette: a pénzügyi kormányzat támogatja az MNB törekvését, hogy nyílt piaci műveletekkel segíti az állampapírpiac konszolidálását. A pénzügyminiszter úgy vélte, a gyors hozamemelkedésnek és a forintgyengülésnek fundamentális okai nincsenek.
A monetáris tanács ülését követve Missura Gábor azt nyilatkozta, hogy a változatlan kamat mellett a tanács az inflációs célok teljesítéséért továbbra is a 250–260 forint/eurós árfolyamsáv erősebb felében lévő árfolyamot tartja indokoltnak.
A bankközi devizapiacon zárásra némileg megnyugodtak a kedélyek, a forint/euró kurzusa 261,50/60 forinton zárt, ez két forintot meghaladó drágulásnak felelt meg. Elemzők a zárást követve rámutattak, hogy a napokban a forintállampapír spekulációja folytatódhat. A Budapesti Értéktőzsdén viszont aránylag nyugodt üzletmenet folyt. A forgalom nem érte el a hatmilliárd forintos határt, a BUX viszont 0,47 százalékkal erősödött. A nap meglepetését a Zalakerámia szerezte nyolcszázalékos drágulásával, a Rába bejelentette, hogy saját fejlesztésű terepjárókat gyárt a honvédség részére.
A négy vezető részvény vegyesen fejezte be a kereskedést. A Matáv 1,24 százalékkal, a Richter 2,17 százalékkal drágult. A Mol 1,44 százalékkal gyengült, az OTP ára változatlan maradt. A kisebb forgalmú részvények esetében nagyobb ármozgást lehetett tapasztalni, az Egis 0,4 százalékkal, a BorsodChem öt százalékkal erősödött. Elemzők a tőzsdezárást után rámutattak, hogy növekedésével az orosz RTS index kedvezően hatott azon cégek részvényeire, amelyek orosz üzleti kötődéssel rendelkeznek.