Marsközelben az első európai kutatószonda

Már csak húszmillió kilométer távolságban van úti céljától az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) öt hónappal ezelőtt felbocsátott Mars-kutató szondája, a Mars Express. Megérkezése december 19-én várható. Ekkor leválik róla a brit konstruktőrök marsjárója, a Beagle–2, amely december 25-én eléri a vörös bolygó felszínét, a szonda pedig megkezdi keringését a Mars körül – adta hírül a BBC.
Az első európai Mars-szonda küldetésének sikerét az utóbbi hetekben veszélyeztették a valaha tapasztalt leghevesebb napkitörések, de a jelek szerint ezek szerencsére csak múló zavarokat okoztak a műhold kommunikációs rendszerében. Azt, hogy a Beagle–2 is ellenállt-e a Napból kilövellő elemi részecskék bombazáporának, még nem tudták megállapítani. A marsjárót pajzs védi a sugárzások ellen, a mérnökök szerint ezért kicsi a valószínűsége annak, hogy megsérült a kozmikus viharban. A védőpajzs legközelebb akkor vizsgázik majd, amikor a Beagle–2 leválik az űrszondáról, és behatol a Mars légkörébe, ahol a súrlódástól túlmelegedhet. Bár a landolás helyét nagyon gondosan választották meg, az sincs kizárva, hogy a marsjáró éles vagy hegyes kőhöz csapódik. A sokféle rizikó miatt a Marsra valaha felküldött űreszközök kétharmada nem tudta teljesíteni küldetését – hangsúlyozzák a brit szakemberek.
A konstruktőrök remélik, hogy a leereszkedő Beagle–2 küld majd rádiójeleket a már évek óta a vörös bolygó körül keringő amerikai űrszonda, a Mars Odyssey közvetítésével. A kapcsolat felvételéhez szükséges hívójel a Blur rockzenekar zenéje lesz. Ha minden a várakozásoknak megfelelően alakul, akkor a szonda és a marsjáró nekiláthat fő feladatának: a víz és az élet jelei utáni kutatásnak.