A román közvélemény érthető aggodalommal figyelte a hét folyamán a keleti szomszédállamban, a többségében románok lakta Moldovai Köztársaságban zajló eseményeket, különösen a szintén orosz érdekszférának számító Grúziában történek miatt. A tét a négy és fél milliós volt szovjet tagállam föderalizálásáról szóló, Moszkva és Kisinyov közötti egyezmény megkötése volt. A paktumról mind a moldovai románok, nem hivatalosan pedig a bukaresti politikusok is azt tartották, hogy az a Dnyeszteren túli terület elszakítására tett nemzetközi jogi lépés lenne. A Moldovai Köztársaság keleti részén lévő, körülbelül kétszáz kilométer hosszan húzódó, túlnyomóan oroszajkúak által lakott sáv de facto már az 1992-es háború óta önálló entitásként működik, orosz csapatokkal a területén. A paktum szerint Moldova szövetségi állammá vált volna, amelyben a Dnyeszteren túli terület (és egy déli megye, az ún. Gagauzia) önálló jogkörökre tett volna szert, saját alkotmánnyal, állami felségjelekkel, politikai intézményrendszerrel. Román napilapok szerint Vladimir Voronin moldovai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Chisinauban csak azért nem írta alá az egyezményt, mert előbbire az utolsó pillanatban nyomást gyakorolt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). A kommunista Voronyin tehát visszakozott, Putyin pedig nem ment Chisinauba, ahol az ellenzék utcai tüntetésekbe kezdett a paktum ellen.
Voronyin ezt követően Rómába utazott, ahol az Amerika-barát Berlusconi kormányfőt „tájékoztatta a helyzetről”. Miközben a román diplomácia óvatosan kezeli a kérdéskört, és Mircea Geoana külügyminiszter azt hangoztatja, hogy Bukarest érdeklődése az ottani helyzet alakulása iránt „legitim”, a moldovai parlament úgy döntött: az Európa Tanács velencei bizottságának szakértői véleményét kéri a viszály megoldását célzó orosz rendezési tervről.
origo.hu
Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot
