November elején a beruházó Strabag Rt. olaszországi és ausztriai tanulmányútra vitte a térség polgármestereit és a képviselő-testület tagjait, hogy saját szemükkel lássák, a „nyugati” cementgyáraktól nem kell tartani. A Velencébe is elkanyarodó, többnapos szakmai út úgy tűnik, meggyőzte a települések vezetőit.
– A jelentős munkanélküliségi gondokkal és nagyon alacsony éves költségvetéssel küszködő települések egyetlen mentsvára a cementgyár megépítése maradt – vélik Hetvehely és Bükkösd polgármesterei. A falvak első emberei jelentős, évente százmilliós nagyságrendű iparűzésiadó-bevételeket várnak a gyártól, gondolatban már el is költötték a pénzt. Mátis István, Bükkösd polgármestere sorolta, mire is kellenének a pluszmilliók: út, csatornázás, tatarozás, pályázatok, felújítások.
A Strabag Rt. területi igazgatója, Kővári József a Magyar Nemzetnek elmondta, 80-90 belső munkahelyet és körülbelül 200 beszállító, külsős vállalkozót szeretnének foglalkoztatni. Szerinte korai eldöntött tényekről beszélni, mert nem biztos, hogy a gyár Bükkösdön épül meg, ehhez előbb a lakosságnak is áldását kell adnia rá. A hétfői lakossági fórumot még két másik találkozó, tájékoztató követi, ezután kell majd dönteni a gyárról. A maroknyi – nem csak zöldekből álló – ellenző szerint a cég, illetve a mögötte álló kommunikációs stáb megtéveszti az embereket. Felelőtlenül ígérgetik a munkahelyeket, ám szerintük elég csak körülnézni a két településen, és máris kiderül, hány szilikátmérnök, technikus, speciális, a cementgyártáshoz értő magasan kvalifikált szakember él itt. Véleményük szerint a cég nyilvánvalóan nem segéd- vagy betanított munkásokat alkalmazna, hanem képzett munkaerőt, amely hiánycikk a térségben.
– A beszállítókról csak annyit tudok mondani, hogy itt még teherautója is alig van egy-két szerencsésnek, ezért valószínűleg nem Bükkösdről vagy Hetvehelyről fognak kikerülni a külsős vállalkozók – magyarázta lapunknak a lakossági fórumon Kácsor László író, aki egy személyben fogja össze a hetvehelyi ellenzéket. – Ez roszszabb lesz, mint egy autópálya. Mennyit érnek majd a házak, a telkek, ki akar majd idejönni, letelepedni és családot alapítani, ki meri majd kiengedni a gyerekét játszani a kamionok közé – tette fel a kérdést. A félelmeivel nincs egyedül.
– Szakmai, természet- és környezetvédelmi, illetve ökológiai szempontból is komoly aggodalmakra adhat okot a tervezett gyár, illetve a cement előállításához elengedhetetlen kőbányászat – vélte prof. dr. Majer József tanszékvezető egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem általános és alkalmazott ökológiai tanszékének vezetője, aki nem mellesleg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya megyei csoportjának elnöke is. – Évente 600–800 ezer tonna cementet akarnak előállítani, amelyhez csaknem egymillió tonna követ kell kibányászni a hegyből. Ehhez robbantani kell. A munkálatokkal, illetve az ilyen arányú termeléssel jelentős természeti értékek semmisülnek meg, a térség ökoturisztikai üdülőkörzetté válása álom marad – sorolta aggodalmait.
Igaz, a Strabag Rt. lapunknak küldött válaszlevelében az olvasható: nem esik kútba a régió „Zöld-völgy” nevet viselő fejlesztési koncepciója. Leszögezték ugyanakkor, hogy a beruházás által érintett településeknek jelenleg nem származik bevétele a turizmusból, a Hetvehelyhez tartozó, de a községtől négy kilométerre fekvő Kán üdülőfalunak pedig nem származna kára a cementmű miatt. Nem kevesebbet állítottak, mint azt: a váci cementgyár léte sem befolyásolta a Dunakanyar és a Börzsöny turizmusát, így a Mecsekben sincs mitől tartani. (Köztudomású ugyanakkor, hogy a váci cementmű miatt a város évtizedeken át egyike volt a „piszkos tizenkettőnek”, azaz az ország legszennyezettebb településeinek. A pártállami időkben a Dunakanyar páratlan élővilágú hegyvidékéről, a Naszályról még turistatérkép sem készülhetett, s a környékre csak mostanában kezdenek visszatérni a természetjárók.)
Majer József professzor ellenérvei között megemlítette azt is: a tőke érdekeinek kiszolgálásával a régió környezetterhelése több vonatkozásban is nagyságrendekkel fokozódik. Az utak forgalma megnő, a nehézgépjárművek nagyszámú megjelenésével együtt járnak a rezgésből eredő épületkárok, fokozódik a közlekedési balesetveszély és környezetszennyezés. Úgy vélte, teljes kiszolgáltatottságot jelentene a helybelieknek, ha egy cégre alapulna a két település gazdasága. A környék lakosainak megélhetését – a környezetbe illeszkedően, a sajátosságoknak megfelelően – sok lábra kell helyezni – magyarázta.
Az ellenzők közzétett szórólapja szerint: „A hazánkban megtermelt cement jó része külföldre megy, így a beremendi Duna–Dráva Cement Rt. által előállított is. Az osztrák Strabag is ezt tenné. Miért nem létesít Ausztriában ilyen üzemet? Világosan kell látni! Az Ön faluja és a Nyugat-Mecsek az ökogyarmatosítás egyik áldozata lesz. Önöknél marad a helyrehozhatatlan környezetrombolás, a környezeti kár, külföldre vándorol a profit.” A környezetvédők azt sem felejtették el megemlíteni, hogy a Mecsek erdeire több nagyberuházás megálmodói is szemet vetettek, így hasonló indulatokat generál a Zengő-csúcsra tervezett NATO-radarállomás, vagy az Üveghutára szánt atomtemető is.

Nagykanizsa híres a vicces kocsmanevekről, hallott már a Tanácsházáról?