Idén szeptemberben egy varsói történészértekezleten hangzott el először nyilvánosan, hogy a lengyel kommunista belügyminisztérium szigorúan titkos műveletként 1968-ban Gural (hegylakó) fedőnéven Csehszlovákia területén titkos ügynökhálózatot létesített. Az említett történészértekezletet követően a kommunizmus bűntetteit dokumentáló és vizsgáló hivatal kérelemmel fordult Varsóhoz, hogy az üggyel kapcsolatos lengyel levéltári anyagot megkaphassa. Ám a kérésre mindeddig nem érkezett válasz Varsóból. A prágai lap szerint a „lengyel vakondok” Csehszlovákia 1968-as augusztusi lerohanása előtt a Varsói Szerződés csapatai bevonulásának előkészítésében vettek részt. Lengyel források szerint a „vakondok” elsősorban a csehszlovák rendőrség, a nemzeti bizottságok, az igazságszolgáltatás alkalmazottai, valamint a társadalmi és politikai szervezetek dolgozói közül kerültek ki.
Amennyiben ezen ügynökök listáját nyilvánosságra hoznák, s mivel idegen hatalommal szövetkeztek az akkori törvényes kormány ellen, hazaárulás vádjával az érintett személyeket perbe lehetne fogni. Ám az a bevett szokás, hogy általában nem fedik fel az idegen országokban működő ügynökhálózatot – vélekedik Karel Pacner, a titkosszolgálati kérdésekben járatos cseh író. Pacner azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy Csehszlovákiától eltérően sem a lengyel, sem a magyar hírszerző szolgálat a rendszerváltás után nem esett át átfogó személycserén.
*
Kisebb vita után a cseh képviselőház tegnap a jövő év elejére halasztotta az Eduard Benes volt csehszlovák köztársasági elnök érdemeit méltató törvényről való döntő szavazást.
origo.hu
Hiába titkolták, kiderült Gyurcsány Ferenc döntésének oka
