Sokjelentésű számok

Sokkal inkább a számokkal való bűvészkedés, mintsem tudatos kormányzati politika eredménye a bejelentett foglalkoztatottsági rekord – mutattak rá elemzésükben a lapunknak nyilatkozó munkaügyi szakemberek. Ismert: Burány Sándor a napokban bejelentette, hogy szeptemberben a foglalkoztatottak száma megközelítette a négymillió főt, ami tízéves rekordot jelent.

Csaknem 230 ezer új álláshely jött létre a kormányváltás óta, így a 47 ezres csoportos létszámleépítések és az 56 ezres egyéb munkahely-megszűnések ellenére 125 ezerrel bővült a foglalkoztatottak száma – állítja a munkaügyi miniszter. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a „siker” hátterében az áll, hogy hatalomra kerülését követően a kormány – feltehetőleg saját embereivel – felduzzasztotta a költségvetési szférát.
A KSH adatai szerint 2002 január–június hónapokban átlagosan 789,2 ezer fő dolgozott a költségvetési intézményekben, 2003 augusztusára ez a szám 32 600 fővel emelkedett. Több szakértő statisztikai manipulációnak tartotta a kényszervállalkozások kifehérítésére tett kísérletet. Korábbi szándékával szemben a kormány júniusban ugyanis arról döntött, hogy a munkaügyi ellenőrök fél évig nem bírságolják meg a kényszervállalkozókat foglalkoztató cégeket, ha azok hajlandók átminősíteni a kifogásolt szerződéseket. A KSH adatai szerint idén mintegy húszezer munkavállaló „legalizálódott”, ám ezek a számok nem értelmezhetők új munkahelyekként.
A kormány „fenyegetésére” azonban egyes kényszervállalkozók inkább beszüntették tevékenységüket, számuk legalább tízezerre becsülhető. Erre utal, hogy a KSH szeptember végi adatai szerint, az egyéni vállalkozók száma 2002 december végéhez viszonyítva 7169 fővel csökkent. A KSH január–augusztusi bér és létszám statisztikáiból az is kiderül, hogy az új foglalkoztatottak közül leginkább a nem teljes munkaidőben dolgozók száma nőtt. Ha a részmunkaidőben foglalkoztatottak számát – mint ahogy a kormány teszi – teljes munkaidősre számítjuk át, akkor több mint tizenháromezerrel nagyobb számot kapunk, mintha a bázis év összetétele szerint számoltunk volna – mutattak rá a szakemberek.
Bár a kormány jó eredményt ért el a közmunka területén – míg tavaly 18 ezer főt foglalkoztattak így, idén ez a szám várhatóan 65 ezer főre nő – a szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy ez a módszer csak időleges megoldást jelent a foglalkoztatási problémával küszködő térségekben. Az adatok alapján a szakértők úgy fogalmaztak: összesen 113 ezer fős „fiktív foglalkoztatottságnövekedésről” lehet beszélni, amit semmiképpen nem lehet úgy értelmezni, hogy ennyi új, tartós munkahelyet hozott volna létre a kormány.