Zuhanórepülés a Malévnál

Számos részletkérdést szeretnének tisztán látni a Malév Rt. kisrészvényesei a december 5-re összehívott rendkívüli közgyűlés előtt. Többen feszegetik Sándor László elnök-vezérigazgató felelősségét amiatt, hogy csak az év végén értesültek a cég nagyarányú tőkeveszteségéről, noha az már belső berkekben júliusban nyilvánvalóvá vált.

Se kormányzathatározat, se állami garanciavállalás nincs arra nézve, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. fordíthat-e hétmilliárd forintot a Malév tőkehelyzetének rendezésére. Amint azt tegnapi lapszámunkban közöltük, a légitársaság az idei év első kilenc hónapja alatt elveszítette saját tőkéjének jó részét, ami miatt nagyarányú alaptőke-leszállításra kényszerül. A Magyar Nemzet kérdéseire tegnap sem az ÁPV Rt., sem a Malév elnök-vezérigazgatója, Sándor László nem kívánt válaszolni. Mindössze a Pénzügyminisztérium reagált szóvivője útján érdeklődésünkre, és közölte: a Malév Rt. háza táján semmi említésre méltó nem történt.
A kisrészvényesek többségét felháborította az a lapunkban közölt tény, hogy a Malév Rt. fő tulajdonosa, az ÁPV Rt. ezerről tíz forintra kívánja csökkenteni a részvények árát, illetve az, hogy erről alig pár nappal a rendkívüli közgyűlés előtt értesültek. Mint mondják: az igazgatóságnak azonnal össze kellett volna hívnia a rendkívüli közgyűlést, mihelyt tudomására jutott a nagyarányú veszteség. Erre a társaság alapszabályán kívül a gazdasági társaságokról szóló törvény is kötelezi az igazgatóságot, nyolcnapos határidőt hagyva a testületnek a rendkívüli közgyűlés összehívásáig.
A Magyar Nemzet információi szerint a Malév Rt. igazgatósága már a nyár folyamán tudomást szerzett a nagyarányú veszteségről, minthogy a társaság könyvvizsgálója, a PriceWaterhouseCoopers (PWC) erre felhívta az igazgatóság figyelmét. Ugyanakkor felmerül a könyvvizsgáló felelőssége is, szintén a gazdasági társaságokról szóló törvény miatt, hiszen az említett jogi szabályozó kötelezővé teszi a könyvvizsgálónak a rendkívüli közgyűlés összehívását, ha tudomást szerez, illetve megállapítja a jelentős mértékű vagyoncsökkenést. A Magyar Nemzet birtokában lévő okmányok tanúsága szerint a PWC által delegált könyvvizsgáló már július 16-án jelezte a krízist a társaság igazgatóságának, amely viszont nyolc napon belül nem hívott öszsze rendkívüli közgyűlést. Lapunk több kérdéssel fordult tegnap a PWC vezérigazgatójához, ám a könyvvizsgáló cég vezetője nem reagált érdeklődésünkre. Ahogy az ÁPV Rt. és a Malév vezérigazgatója sem.
A kisrészvényesek felvetették: számos okot látnak rá, hogy – amint arra volt már precedens – a cégbíróságon megtámadják a december 5-re összehívott közgyűlést, amennyiben a fő tulajdonos ÁPV Rt. kezdeményezésére az igazgatóság által tett napirendi javaslatokat megszavazza a többség. A kisebbségi tulajdonosok ugyanis semmi garanciát nem látnak arra nézve, hogy az ÁPV Rt. köteles lenne eleget tenni azon ígéretének, hogy még az idén hétmilliárd forintos alaptőke-emelést hajt végre. Mint tegnapi lapszámunkban megírtuk: a december 5-re összehívott rendkívüli közgyűlés egyik napirendi pontja lenne a zárt körű, névre szóló részvénykibocsátás, amelynek potenciális tulajdonosa semminemű garanciát nem adott a Malévnak a felvásárlásra. A kisrészvényesek szerint a hétmilliárdos akcióhoz az ÁPV Rt.-nek kormánydöntésre lenne szüksége, ám erről senkinek sincs tudomása.