Kovács László, az MSZP elnöke, külügyminiszter cáfolta, hogy a kormányfő azért tette a közös listára vonatkozó ajánlatát, mert az MSZP a közvélemény-kutatások szerint rosszul áll. Kifejtette: ha ironikusan fogalmazna, akkor azt mondaná, lemondanak arról, hogy mind a 24 helyet megnyerjék. Elmondta: azért tettek ilyen javaslatot, hogy az EP-választások előtt ne egymást lejárató kampányra kerüljön sor, az ne a „papírkosárból előkerült, érvénybe nem lépett szerződésekről” szóljon, illetve arról, hogy „ki milyen lakást vásárolt vagy nem vásárolt”. Kovács szerint csak mennyiségi és nem minőségi különbség van aközött, hogy most nem kettő, hanem négy párt állítana közös listát. Szerinte a parlamenten kívüli pártok szélsőségesek. Hozzátette: jó lenne, ha a parlamenti pártok közös listájával sikerülne azt elérni, hogy egyetlen szélsőséges szervezet se kerüljön ki az Európai Parlamentbe.
Helyes, a jelenleginél jobb megoldásnak nevezte Kovács László, ha a parlament helyett az emberek közvetlenül választhatnák a köztársasági elnököt. Ugyancsak jónak nevezte a kisebb törvényhozásra vonatkozó ötletet.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szokatlannak nevezte Medgyessy Péter javaslatait a közös európai parlamenti listára, illetve a köztársasági elnök közvetlen választására vonatkozó javaslatát. Európai léptékkel mérve is nagy ívű a közös listára tett javaslat, hiszen erre eddig nem volt példa az unióban – fogalmazott a volt kormányfő. Ennek ellenére nem utasította el, mondván, „adjuk meg a lehetőséget a miniszterelnöknek, hogy mondja el konkrét terveit”. A köztársasági elnök választására vonatkozó felvetésről szólva Orbán elmondta: az alkotmányjogászok véleménye is eltér a kérdésben, de érdemes elgondolkodni rajta. Szerinte a parlament 200 képviselővel működne a legoptimálisabban.
Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője közölte: az ország azt várta, hogy egy őszinte és kemény számvetést hallunk a miniszterelnöktől a gazdaságban bekövetkezett hitelvesztés okairól, a felelősökről, és elhangzik egy javaslat arra, miként szerezze vissza a gazdaság a kilencvenes évek derekán birtokolt helyzetét. A politikus súlyos problémának tartja, hogy mindez nem következett be. – Azok a javaslatok viszont, amelyek elhangzottak a beszédben, kikezdik a magyar alkotmányos rendet – fogalmazott Fodor. Kiemelte, hogy a közös listára vonatkozó felvetés szembemegy minden demokratikus hagyománnyal. Mint fogalmazott, olyan nincs, hogy kizárólag egyféleképpen lehet vélekedni valamely kérdésről. Ezt annak idején – hangsúlyozta Fodor – pártállamnak hívták.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke egyértelművé tette, hogy pártja a rendszerváltás óta fontos kérdésnek tekinti a parlament létszámcsökkentésének ügyét. A miniszterelnök szavaira reagálva kijelentette: az MDF szerint a hagyományos intézményrendszerek, az európai parlamentáris demokrácia alapjai megváltoztatására sem mód, sem lehetőség nincs.
Európában nincs közös lista Szakemberek emlékeztetnek arra, hogy a Medgyessy-beszédben említett közös lista már csak azért is abszurdum, mert magával az európai gyakorlattal is ellenkezik. Az Európai Parlament eljárási szabályzata leszögezi, hogy a megválasztott képviselők nem országok, hanem politikai elkötelezettség szerint formálnak csoportokat. Egy nemzeti lista felállítása már csak azért sem ésszerű, mert az európai választásokon hagyományosan alacsonyabb a részvétel, így a tagállamokban kevesen vennének részt egy tét nélküli voksoláson. Hasonló értelmű az Országgyűlés által tavaly elfogadott, az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvény. Bár az 1. fejezet 5. paragrafusa leszögezi, hogy két vagy több párt állíthat közös listát, a törvény szelleméből mégsem fakad egy nemzeti lista, hiszen a törvényalkotó mindvégig pártokról tesz említést, amikor a választásokkal kapcsolatos eljárásokról szól.
