Köteles választ adni a legfõbb ügyész a feladatkörében hozzá intézett interpellációra, ám annak tartalmi korlátai vannak, így tiszteletben kell tartania az alkotmány rendelkezéseit és más törvényekben biztosított alapjogokat – mondta ki tegnapi határozatában az Alkotmánybíróság (Ab). Leszögezte: a válaszadás nem veszélyeztetheti az ügyészség feladatainak teljesítését.
Polt Péter legfõbb ügyész múlt évben fordult a taláros testülethez, mivel szerinte ellentmondás van a képviselõk tájékozódási, tájékoztatási joga és a tavaly júliusban hatályba lépett új büntetõeljárási törvény azon rendelkezése között, amely az eljárás alá vont személyek jogainak védelme érdekében korlátozza a felvilágosítás lehetõségét. Polt szerint így tisztázandó, hogy az interpellációra milyen válasz adható, az új eljárási törvény alapján lehet-e megszorításokat alkalmazni a válaszban, tekintettel egyrészt a büntetõeljárás érdekeire, másrészt a személyes adatok védelmére. A taláros testület megállapította, hogy a fenti korlátokkal a legfõbb ügyészhez intézett interpelláció minden, a saját feladatkörébe tartozó ügyre irányulhat.
Az Ab rámutatott arra, a legfõbb ügyész és az ügyészség nincs alárendelve a parlamentnek, így nem utasítható valamely meghatározott tartalmú, egyedi döntés meghozatalára vagy megváltoztatására. A legfõbb ügyész a feladatainak ellátása során hozott egyedi döntéséért nem tartozik politikai felelõsséggel az Országgyûlésnek, ennek megfelelõen a hozzá intézett interpellációra adott válaszának el nem fogadása nem érinti közjogi helyzetét, s ezért nem vonható felelõsségre.
Polt Péter meggyõzõdése szerint az Alkotmánybíróság határozata hozzájárul a jogállami intézményrendszernek az erõsödéséhez, és tisztáz olyan alkotmányos kérdéseket, amelyek erre rászorulnak.
Újra leszavazták Poltot
A parlament többsége tegnap ismét leszavazta Polt Péter
válaszát, amelyet a legfõbb ügyész Gusztos Péter (SZDSZ) interpellációjára adott az úgynevezett cégfantomizálási ügyben. A képviselõ arra várt választ: miként lehetséges az, hogy az ügy koronatanúja maga áll a nyilvánosság elé, részletesen beszámolva az érintett cégek törvénytelen eltüntetésének menetérõl, ám a BRFK javaslata ellenére az ügyészség nem rendelte el a nyomozás folytatását. Polt válaszában közölte: a korábbiakhoz képest a szabad demokrata képviselõ által hivatkozott sajtónyilatkozat semmilyen érdemi új adattal nem szolgált. Elmondta: a nyomozás megszüntetésének indoka az volt, hogy a cselekmények jelentõs része már a feljelentés idõpontjában elévült, más része pedig tényállási elem hiányában nem valósított meg bûncselekményt.
