Tavaly két olyan rekord is megdőlt, amelyek közvetlen érintik a hazai mezőgép-forgalmazást. Az egyik az volt, hogy minden eddiginél korábban kellett a mezőgazdasági géptámogatásokat felfüggeszteni, a másik az, hogy a gépberuházások értéke csúcsot döntött. Az idén azonban rosszabb állapotokra számítanak a gépforgalmazók, mert nincs géptámogatás, és az unióban csak pályázati úton lehet majd – elsősorban a SAPARD-program és az Agrár- és vidékfejlesztési operatív program (Avop) segítségével – pénzekhez jutni. Ezért a beruházások értéke harminc, rossz esetben akár ötven százalékkal is visszaeshet.
Tavaly annak ellenére is rekordokat döntött a hazai gépberuházások értéke, hogy a géptámogatásokat már tavasszal felfüggesztette az agrártárca. Egy szakmai tájékoztatón Hajdú József, a földművelésügyi minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének főigazgató-helyettese úgy tájékoztatott, hogy 115-120 milliárd forintot ért el a mezőgazdasági gépberuházások értéke 2003-ban, amely így 15-20 százalékkal haladta meg a 2002-es, valamivel több mint százmilliárd forintos határt. A főigazgató-helyettes a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Szövetsége (Megfosz) rendezvényén elmondta, hogy az összes, mezőgazdasági beruházásra fordított múlt évi forrás mintegy hatvan százalékát teszik ki a gépberuházásokra fordított összegek a magyar mezőgazdaságban. Az „elköltött” 115-120 milliárd forintból a gazdálkodók összesen közel 152 ezer erő- és munkagépet vásároltak, szemben az előző évi 137 ezer darabbal. A vásárlók a gépek árának 25 százalékát támogatásból, 34,3 százalékát hitelből, 40,7 százalékát pedig saját forrás felhasználásával finanszírozták.
A gépek számát tekintve – és azt 100 százaléknak véve – a legtöbb gép, 60,5 százalékos arányban a gazdasági társaságokhoz, 31,1 százalékban az egyéni gazdálkodókhoz, 5,3 százalékban a szövetkezetekhez és 0,1 százalékban az egyéb gazdálkodó szervezetekhez került. Az értékesített eszközök 72,1 százalékát gyártották nyugaton, itthon 24,5 százalékát, míg 3,4 százalékuk a kelet-európai típusok közül került ki. Az értéket tekintve a fejlett országokból érkezett gépek aránya 78,7 százalék volt, a kelet-európai országokból származó eszközöké 11,3 százalékot tett ki, míg a hazai gyártású gépek és berendezések aránya tíz százalék volt. A gépberuházások 50,4 százalékát a gazdasági társaságok, 40,2 százalékát az egyéni gazdálkodók, kilenc százalékát a szövetkezetek, 0,4 százalékát az egyéb gazdasági szervezetek valósították meg a beruházási értéket alapul véve.
A tájékoztatón Lekrinszki István, a Megfosz elnöke elmondta, szövetségük 110 szakmai szervezetet tömörít, amelyek a magyar mezőgazdasági gépforgalmazás nyolcvan százalékát bonyolítják le. Az idei kilátásokat illetően az elnök borúlátó, mivel a finanszírozás rendszere Magyarország uniós tagságát követően megváltozik. Ez azt jelenti, hogy lényegében nem lesz állami támogatás a gépberuházások ösztönzésére, hanem csak pályázati úton lehet majd uniós forrásokból, elsősorban a SAPARD-program és az Agrár- és vidékfejlesztési operatív program segítségével pénzekhez jutni. Ezért Lekrinszki István szerint a gépberuházások értéke az idén mintegy harminc százalékkal is csökkenhet. Ezt megerősítette Hajdú József is, aki úgy vélte, optimális esetben a mezőgazdasági gépberuházások összege 90 milliárd forint körül mozoghat 2004-ben, de valószínűleg reálisabb csak 60-70 milliárd forintos gépberuházási összeggel kalkulálni.
Magyarországon évek óta mintegy 850-900 – esetenként nagyon eltérő profilú – vállalkozás foglalkozik mezőgépek, mezőgazdaságban használatos eszközök és ezek alkatrészeinek forgalmazásával. A többség egy-egy saját gyártásból származó gépet értékesít, vagy korlátozott területen forgalmaz egyéb szolgáltatás (javítás, szervizelés) mellett néhány gépet, viszonteladóként.
A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Szövetsége 1999. május 19-én jött létre, ekkor 50 vállalkozás csatlakozott a szervezethez. Ezek a vállalkozások már akkor több mint 90 százalékát forgalmazták a mezőgépek, eszközök és alkatrészek összértékének. Legtöbbjük szűk termékskálára szakosodott, vagy csak régiószinten forgalmaz. A nagyobb, sokszor legnagyobb gépkereskedők külföldi cégek kizárólagos értékesítői is. A három legnagyobb vállalkozás, a KITE Rt., az IKR Rt. és az AXIÁL Kft. csak a gépekből a teljes forgalom több mint egyharmadát bonyolítja.
Zászlóshajó lett a Valtra
A tavalyi tulajdonosváltással együtt járó „ceremónia” észrevehető volt a Valtra hazai tevékenységén is, az elmúlt év lehetett volna jobb is – nyilatkozta Lekrinszki István, a Csongrádi Agrotechnika Kft. igazgatója. Kiemelte, hogy azóta a régi működő kapcsolatok az új tulajdonossal is megerősödtek, és minden visszazökkent az eredeti kerékvágásba. A világ ötödik legnagyobb traktorgyártó cégét, a finn Valtrát tavaly vásárolta meg az amerikai AGCO, amely a világ harmadik legjelentősebb gépgyártója és gépforgalmazója. A Valtra megvásárlásával az AGCO a finnek hetven országban meglévő piacait is megszerezte, és immár azokban teljes technológiai parkot kínál, azaz minden olyan gépet, amelyre a mezőgazdaságban szükség lehet. Az amerikai vállalat zászlóshajója ebben az új felállásban a Valtra lett, amely világszínvonalat képvisel. Lekrinszki István hozzáfűzte, hogy hamarosan Magyarországon is megjelennek az AGCO termékei, pontosabban egy részük már kapható, a fennmaradó elemek pedig 2004 és 2005 során válnak elérhetővé.
Kétszáz kiállító tizenhétezer négyzetméteren rekordot dönt. Mégpedig az idei, február 18–21. között nyitva tartó Agro+Mashexpón. A hagyományosan minden évben megrendezett mezőgazdasági gépkiállításon a fő hangsúly a géptémakörön van, de megtalálhatók ott az állattartás eszközei is. A kiállítók között az idén először jelennek meg a dísz- és konyhakertek eszközeit, kerti gépeket és felszereléseket kínáló vállalkozások is. A kiállításra több szakmai fórumot is szerveztek, amelyek zöme az EU-csatlakozással és az ágazatonkénti – remélhetőleg hozzáférhető és el is érhető – támogatásokkal foglalkozik
