Jó ideje kitapintható már Leszek Miller tekintélyvesztése, amelyet jeleztek egyrészt a lemondásáról folyamatosan felröppenő hírek, másrészt a baloldali lengyel kormánykoalíció meghatározó pártjában a miniszterelnöki és pártelnöki tisztség szétválasztásáról felerősödött viták. Nyilvánvaló a köztársasági elnök és a kormányfő közti feszültség is, amelynek nemegyszer tanúja lehetett a nagyközönség is. E mögött a baloldali gondolkodás modernebb, szociáldemokrata és a régi vágású posztkommunista közti ellentét húzódik meg, s több szakértő szerint csak nyerne azzal az SLD, ha mandátumának közelgő lejárta után Aleksander Kwasniewski a párt élén folytatná politikai pályafutását. Miller helyzetét nehezíti, hogy kezdettől fogva nem tudta megtalálni a hangot a sajtóval. Egyre nyilvánvalóbb ma már, hogy a kormányfő csupán lélegzetvételnyi szünethez jutott az EU-val folytatott karakán, a nemzeti érdekek mellett kiálló tárgyalásokkal is, s a Koppenhága majd még inkább a Brüsszel utáni jobboldali vállveregetések sem menthetik meg.
Különösen azért, mert a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a nagyobbik kormánypárt – eddigi történetének legrosszabb eredményét produkálva – a harmadik helyre csúszott vissza a pártok népszerűségi listáján. Többen már egyenesen az előző kormánypárt, az AWS példáját emlegetik, amely legutóbb már a szejmből is kiesett. Az SLD népszerűségvesztése ugyanis hónapok óta folytatódik, és egyelőre megállíthatatlannak tűnik. A párt társadalmi megítélését várhatóan tovább fogja rontani Jerzy Hausner gazdasági, munkaügyi és szociálpolitikai miniszter, miniszterelnök-helyettes takarékossági csomagja. Miller egyértelművé tette, hogy a Hausner-terv parlamenti elutasítása esetén kisebbségi kormánya benyújtja lemondását, és előre hozott választásokat rendeznek.
Növekvő szkepticizmus
A lengyel társadalom zöme szerint az ország többet veszít, mint amennyit nyer az EU-csatlakozással. Ha február elején rendezték volna a népszavazást, a választók 61 százaléka támogatta, 28 százalékuk ellenezte volna az EU-csatlakozást. Két hónappal korábban még 64:25 volt a támogatók és az ellenzők aránya. A PBS értékelése szerint a lengyelek hangulatára elsősorban az EU decemberi, brüsszeli csúcsértekezletének kudarca gyakorolhatott ilyen kedvezőtlen hatást. (MN)
