Az Országgyűlés napirendjére került „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslat, amely megteremti a külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezetek jegyzékre vételének lehetőségét. A szabályozási javaslatra azért volt szükség, mivel az elmúlt években egyes magyarországi szervezetek – ideértve médiumokat is – a részükre nyújtott külföldi finanszírozásból a hazai közéletet a külföldi érdekek mentén akarták befolyásolni, anélkül, hogy a politikai pártokra vonatkozó finanszírozási korlátok és tilalmak vonatkoztak volna rájuk – közölte a Századvég, akik ennek kapcsán feltérképezték a magyarok véleményét a médiumok, újságírók és politikai szervezetek politikai befolyásszerzést célzó külföldi finanszírozásáról.
A magyarok elítélik a külföldről fizetett politikai szereplőket és újságírókat
A törvényjavaslat értelmében, ha egy külföldről finanszírozott szervezet – választói akarat befolyásolására irányuló – tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára a kormány felveszi a szervezetet egy jegyzékbe.
Ennek következménye, hogy az ilyen szervezetek a jövőben csak a pénzmosás elleni szerv engedélyével fogadhatnak el külföldi támogatást,
és nem részesülhetnek a személyi jövedelemadó 1 százalékából származó felajánlásokból, továbbá vezető tisztségviselőik, alapítóik, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottsági tagjaik kötelesek lesznek vagyonnyilatkozatot tenni.
A Századvég kutatása rámutatott, hogy a hazai közvélemény elítéli a Magyarországot célzó külföldi politikai befolyásszerzési kísérletek valamennyi formáját, akár politikai szereplők, akár médiumok külföldi finanszírozásáról van szó.
A felmérés szerint a megkérdezettek 62 százaléka kedvezőtlen véleményen van a külföldről fizetett politikai szervezetekről és aktivistákról, míg 24 százalékuk pozitívan vélekedett róluk. Ehhez hasonlóan a magyarok 57 százaléka nyilatkozott negatívan a külföldről fizetett magyar médiumokról és újságírókról, ezzel szemben 30 százalékuk fogalmazott meg pozitív véleményt velük kapcsolatban.
Elfogadhatatlan a magyar belügyekbe való külföldi beavatkozás
Nagy figyelmet kapott, hogy Donald Trump a hivatalba lépése után szinte azonnal leállította a USAID-projektek nagy részét, mivel azokat a Biden-adminisztráció a balliberális politikai agenda előmozdítására használta világszerte. Az ügy közéleti jelentőségét mutatja, hogy a válaszadók közel háromnegyede (73 százaléka) hallott arról, hogy a nemrég leköszönt Joe Biden vezette amerikai baloldali kormányzat a USAID keretében többek között Európában és
Magyarországon politikai befolyásszerzés céljával újságírókat, médiumokat és politikai szervezeteket pénzelt.
A USAID 3,5 milliárd forintot, míg az Európai Bizottság – saját programjaiból – mintegy 19,5 milliárd forintot különített el a Magyarországon működő politikai nyomásgyakorló szervezetek számára 2022 és 2025 februárja között.
A felmérés rávilágított, hogy a magyarok kétharmada (66 százaléka) egyetért azzal az állítással, hogy egy külföldi országnak vagy politikai szervezetnek nincs joga magyar újságírókat és médiumokat fizetni azért, hogy a mindenkori magyar kormányról videókat, cikkeket készítsenek és ezzel befolyásolják a közvéleményt, ugyanis ez beavatkozás egy független ország belügyeibe.
A többség szerint láthatóvá kell tenni a külföldi finanszírozást
A jelek szerint a USAID-pénzek kiesésével az Európai Unió veheti át teljeskörűen ezeknek a szervezeteknek és médiumoknak a finanszírozását, többek között a háborúpárti, valamint az ukrán érdekeket Magyarország érdekei elé helyező politikai álláspontok népszerűsítése céljából. Erre a lépésre is kíván reagálni a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat.
Egyrészt a jövőben további összegek kifizetése várható az Európai Bizottság részéről a magyarországi politikai viszonyok befolyásolása érdekében.
Ezenfelül Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő 2025 februárjában nyíltan kijelentette, hogy a USAID-projektek leállításával a Magyarországot célzó programokkal kapcsolatos finanszírozási hiányt az EU-nak „kötelessége lenne betölteni”.
A kutatási adatok tanúsága szerint a lakosság világos elvárást támaszt a külföldi finanszírozás átláthatóságával kapcsolatban. Ennek megfelelően a válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) támogatná annak kivizsgálását, hogy mire költötték a USAID, illetve az Európai Unió pénzügyi támogatását.
