A hazai balliberális média zászlóshajói és más, a politikába beavatkozó szervezetek együttesen dollár- és eurómilliókat kaptak külföldről az elmúlt években. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapításai szerint a USAID 3,5 milliárd forintot költött magyarországi politikai nyomásgyakorlásra, az Európai Bizottság pedig 19,5 milliárdot különített el ugyanerre a célra. Lánczi Tamás, a hivatal elnöke egy videóban kifejtette, hogy a legalább 23 milliárdos amerikai kormányzati és európai uniós pénz az elmúlt három esztendőben került a magyarországi politikai nyomásgyakorló szervezetekhez.
– Ez nem mikroadomány, nem olvasói támogatás, nem önkéntes felajánlás, ez külföldi hatalmak pénze. […] Ez nem jótékonyság, ez egy 23 milliárd forintos külföldi beavatkozás. Ebből a pénzből médiamunkásokat, aktivistákat és politikusokat vásároltak
– hangsúlyozta.
Átvert mikroadományozók
Egy másik videóban Lánczi Tamás azt emelte ki, hogy azok az olvasók, akik pénzadományokkal támogattak bizonyos médiumokat, átverés áldozatai, és csupán a függetlenség álcájához kellenek.
– Valójában a Telexnek, a 444-nek vagy az Átlátszónak nincs szüksége mikroadományokra, mivel több száz milliós vagy akár milliárdos bevételeik vannak amerikai kormányzati szervektől és az Európai Bizottságtól
– fogalmazott a hivatal elnöke, aki hozzáfűzte, hogy ezek szerinte külföldi pénzből fizetett propagandatermékek.
A dollármédia zászlóshajói
A médiatámogatások ügyében a tisztánlátást segíti a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak az a jelentése, amely utal arra, hogy az eddig hazánkba gurított dollárok egyik legnagyobb haszonélvezőjének a Telex nevezhető. A lap újságíróképző akadémiájának finanszírozásból ugyanis az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának egyik hivatala több mint 740 ezer dollárral, majdnem háromszázmillió forinttal vette ki a részét. De komoly pénzekben részesült Washingtonból, közelebbről
a USAID közép-európai programjából az Átlátszó, a Direkt36 és a 444 is. Utóbbi saját maga írta meg, hogy kiadója, a Magyar Jeti Zrt. részt vett az Egyesült Államok költségvetése által finanszírozott programokban, ezek a források pedig éves költségvetésük két–négy százaléka közötti részét tették ki.
Ez akkor is több tíz millió forintot jelenthet, ha a lap beszámolóját valósnak fogadjuk el. A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint viszont az arány bizonyíthatóan nem igaz. Mellétehető, hogy az Átlátszó főszerkesztője, Bodoky Tamás azt nyilatkozta: az utóbbi két évben a szerkesztőség bevételeinek 10-15 százaléka származott közvetve a USAID-tól.
Pályázati pénzek
Persze nem csak egy finanszírozási csatorna szállított amerikai pénzt a magukat függetlennek nevező, de valójában baloldali magyar médiának. Az amerikai nagykövetség a Mérték Médiaelemző Műhely és az Ökotárs bevonásával több körben is pályázatot hirdetett. A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint a USAID azt tervezte, hogy 2025 tavaszáig, alig több mint egy év alatt csaknem 320 millió forinttal támogatja a kormányellenes sajtót.
A 2024 januárjában kihirdetett első pályázati körben csaknem 116 millió forintot osztottak ki, a másodikban pedig több mint harmincilliót ítéltek oda a baloldali média szereplőinek.
A harmadik körben felajánlott 173 millió forinttól viszont elestek a nyertesnek kikiáltott szerkesztőségek és politikai nyomásgyakorló szervezetek, az új amerikai kormányzat ugyanis felfüggesztette a USAID-források folyósítását. A pályázattal így is amerikai milliókhoz jutott például a szír repülős álhírrel sajtótörténelmet író Magyar Hang, az Élet és Irodalom, a Klubrádió, az Átlátszó, a Magyar Narancs, a Telex, a Tilos Rádió és egy sor helyi médium, például a Debreciner.
Sorosék is beszálltak
Érdemes külön is szót ejteni a Direkt 36 oknyomozónak nevezett portálról és a Partizánról. A két médiumban nemcsak az a közös, hogy Amerikából kaptak pénzt a működésükhöz, hanem az is: legfontosabb munkatársaik, hogy ne mondjuk, arcaik képzéseken is részt vettek a tengerentúlon.
A Direkt 36 portál 2015-ben kezdett írásokat publikálni, s már rögtön abban az évben felbukkant a támogatók között a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok. S nem csak akkor, a következő években is rendre érkeztek támogatások onnan.
A Direkt 36 több olyan nemzetközi médiahálózat munkájába is bekapcsolódott, amelyeket részben szintén az amerikai milliárdos finanszírozott. Ennél is beszédesebb, hogy a portál rendszeresen foglalkozik nemzetbiztonsági kérdésekkel, nemegyszer olyan részletességgel, ami felvetette annak gyanúját is, hogy ellenérdekelt titkosszolgálati érdekek húzódnak az „újságírói” munka hátterében. Mindezt csak erősíti, hogy a Direkt 36 munkatársainak egy részét – például ösztöndíj formájában – Amerikában képezték.
Hasonló a helyzet a Partizánnal.
Az egyre terebélyesedő baloldali médium vezető arca Gulyás Márton szélsőbaloldali aktivista. Gulyás 2023-ban amerikai kormányzati ösztöndíjjal járt képzésen az Egyesült Államokban, miközben a Partizán több száz millió forintot kapott külföldről az elmúlt években. A támogatók között volt az amerikai költségvetési pénzből működő National Endowment for Democracy (NED) nevű amerikai kormányzati szervezet, akárcsak a Soros György által is finanszírozott German Marshall Fund. Az elsőről, vagyis a NED-ről csak annyit, hogy nyílt források nemes egyszerűséggel csak úgy említik, mint a CIA hivatalossá tett megjelenését külföldön.
