A szétdarabolt Mahart Rt. társaságai közül egyedül a csepeli szabadkikötőt üzemeltető társaság magánosításánál kap megbízást egy privatizációs tanácsadó szervezet az ÁPV Rt.-től, a pályázatokat a mai napon lehet még elküldeni az állami vagyonkezelőhöz. Ezt követően a tanácsadó elkészítheti tanulmányát a privatizáció lebonyolításáról, a Mahart-Szabadkikötő Rt. értékesítésére – a többi Mahart-vagyonnal együtt – az év második felében kerülhet sor. Lapunk információi szerint a szabadkikötőt kezelő társaság száz százalékát mégsem értékesítené az ÁPV Rt. A gyorsan fejlődő logisztikai központ hosszú távon is jelentős bevételeket hozna az államnak. Ismert: tavalyi kormányhatározat rögzíti a Mahart Rt. százszázalékos privatizációját, a könnyebb és átláthatóbb eladás érdekében a nemzeti hajósvállalatból négy különböző gazdasági társaságot alapítottak. Kiválással jött létre az M-Ingatlanközvetítő Rt., amely az alaptevékenységhez nem tartozó ingatlanokat, így a Mahart-székházat, az újpesti kikötő szomszédságához tartozó területeket, illetve a balatoni ingatlanokat kezeli. A Mahart Duna Cargo Kft. a folyami áruszállítással foglalkozik, a „maradék” Mahart Rt.-hez a személyszállítást bonyolító Pass Nave Kft., illetve a két tengeri hajó tartozik, amit a kormányhatározat értelmében szintén értékesít a cég. A csoport legértékesebb tagja a 130 hektár földterülettel és a negyven hektár vízfelülettel rendelkező, évi két és fél millió tonnás áruforgalmat bonyolító, vasúti, közúti és vízi kapcsolatot biztosító Mahart-Szabadkikötő Rt.
Szakértők szerint a privatizációs tanácsadó felkérése is abba az irányba mutat, hogy az ÁPV Rt. napirendjéről lekerült a szabadkikötő teljes tulajdonának értékesítése. A tulajdon száz százalékának eladása esetén – mint ahogy a többi Mahart-vagyont értékesítik – nem lenne indokolt a tanácsadó felkérése. A cég többféle alternatívát terjeszt a privatizációs szervezet elé, amelyben szerepelnek majd a különböző mértékű állami tulajdon megtartására irányuló javaslatok.
A teljes privatizáció egyébként azért nem indokolt szakértők szerint, mivel a szabadkikötő kitűnő adottságainak köszönhetően külkereskedelmünk egyik meghatározó egysége – a Helsinkiben kijelölt európai közlekedési folyosók közül kettő vasúti, kettő közúti és egy vízi útvonal metszéspontjában található –, a magyar gazdaság egyik fontos kapuja. Meghatározó szerepet lát el a gabonakereskedelemben és a konténerforgalomban, az állami tulajdon egy részének megtartása az egyetlen biztosíték arra, hogy a jövőben is megmarad a kikötői funkció. A kikötőben tavaly a konténerforgalom – az ország logisztikai központjai közül elsőként – meghaladta a százezer TEU nagyságrendet. Mindez azért jelentős, mert a hazai konténerforgalom fővárosközpontú, és abban az esetben, ha ez a tevékenység leépülne, az infrastrukturális viszonyok megváltozása miatt a főváros köré települt multinacionális vállalatok más régióba települnének. A kikötő működtetéséből hosszú távon az állam is jelentős bevételre tehet szert – mutatnak rá szakértők –, ugyanakkor hazai befektetőcsoportok nagyobb eséllyel vennének részt a privatizációban. A kikötő teljes értékesítésekor ugyanis csak a legnagyobb európai, illetve tengerentúli logisztikai és szállítmányozási cégek pályáznának eséllyel.
Szakmai befektetők részéről a másik értékes vagyon a folyami hajózást bonyolító gazdálkodó egység: a Mahart-flotta hordképessége százezer tonna, az elavult járműveket pedig korábban leselejtezték. Az új befektető tehát értékes útvonalat és egy ütőképes flottát tudhat majd magáénak. A privatizáció egyetlen akadálya ezen a területen a hajózási ágazatban Európa-szerte elért 2003. évi szerény eredmény. Az európai vízi utak nagy része ugyanis a szárazság miatt csaknem fél évig hajózhatatlan volt, ami a legnagyobb tőkeerővel rendelkező hajózási társaságokat is nehéz helyzetbe hozta. Ennek megfelelően az iparági környezet nem alkalmas a nagyobb befektetésekre.
Amennyiben sor kerül a privatizációra, a kikötő üzemeltetésénél és a folyamhajózásnál minden bizonnyal szakmai befektetők vásárolnak tulajdont, az ingatlanok esetén azonban pénzügyi befektetőkre számítanak az ÁPV Rt.-nél.
origo.hu
Horváth Csaba néha „unalomból” találkozott a zuglói parkolás főnökével, de tagadja a kenőpénz átvételét
