Ügyészségi panasz

Érzékenyen érintik az idei pénzügyi megszorítások az ügyészség költségvetését is, az elvonások komoly problémákat okoznak majd – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Polt Péter legfőbb ügyész. Kiemelte: a büntetőeljárási törvény pontatlansága és ellentmondásai miatt az ügyészi vezetők országos értekezletén negyvenpontos javaslatot tettek a jogszabály módosítására. Nehezményezte, hogy a büntetőeljárási törvényhez kapcsolódó, a vádhatóságot érintő tervezet továbbra sem került a kormány elé.
Óriási jelentőségű, hogy a Ab kimondta: az ügyészség nincs alárendelve az országgyűlésnek, és sem a parlamenttől, sem mástól nem kaphat, nem fogadhat el utasítást a tevékenységére vonatkozóan – vélekedett Polt Péter. Kiemelte: a döntés új helyzetet teremt a parlamenti interpellációk tekintetében is, ugyanis a határozat szerint a törvények alapján a legfőbb ügyész dönt arról, hogy milyen kérdések kerülhetnek megválaszolásra, és senkinek nincs joga ezt kétségbe vonni. Interpelláció során az Országgyűlés arra kérhet felvilágosítást, hogy törvényes volt-e a vádhatóság döntése, de arra nem kérhet magyarázatot, hogy az ügyészség milyen szakmai álláspontból vezette le a döntést. A jövőben elképzelhető, hogy a legfőbb ügyész megjelenik ugyan a parlamentben vagy az országgyűlési bizottság előtt, de az Ab-döntés alapján az adott interpellációra egyáltalán nem válaszolhat, amennyiben az személyiségi jogokat sérthet, vagy veszélyezteti az ügyészi eljárást.
Ezzel kapcsolatban Gusztos Péter (SZDSZ) úgy vélekedett: az Ab határozata nem teremt új helyzetet az interpellációk ügyében, olyan tényeket rögzít, amelyekkel eddig is tisztában voltunk. Hozzátette: az Ab szerint az, hogy a legfőbb ügyésznek nincs politikai felelőssége, nem jelenti azt, hogy a legfőbb ügyésznek ne lenne alkotmányos kötelessége az Országgyűlés ülésein megjelenni, és az interpellációkra válaszolni.