A média Magyarországon súlyosan beteg: a közszolgálatiság elveinek betartásáról alig lehet beszélni – hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva Antal Zsolt, a Századvég Alapítvány Médiaműhelyének vezetője. Aláhúzta: tavaly összeomlott a közszolgálati médiumok finanszírozási rendszere; a közélettel foglalkozó újságírók politikai függőségben és szakmai nihilizmusban végzik munkájukat; a törvényi szabályozás és ellenőrzés hiányosságai jellemzik a magyar média teljes spektrumát; ezenfelül évről évre erősödik a mára gátlástalanná vált kormányzati befolyásolás. Antal szerint az államot képviselő, a média működéséért felelős Országos Rádió és Televízió Testület kulcsszerepet tölthetne be a viszonyok rendezésében, viszont mindeddig az állampolgári és szakmai elvárásokkal ellentétes folyamatok jellemezték működését. A médiaszakértő ezt azzal támasztotta alá, hogy a testület a szabálytalanságokat elkövető médiumokra a jogos büntetéseket sem volt képes kiszabni, illetve a kiszabott büntetéseknek érvényt szerezni. Példaként említette a Tilos Rádió botrányát és a köztévé Nap-keltéjének reklámidő-túllépésért kiszabott több millió forintos bírsága elengedését. Kitért arra, hogy amikor az ORTT mégis eljutott az elítélő határozatig, azt a bíróságok rekordidő alatt felülírták. Aláhúzta:
– A testületnek nincs érdemi hatásköre külső és belső funkcionális problémái miatt, jelenleg nemcsak a médiahatósági szerepköre értelmezhető nehezen, hanem kérdésessé válik a létjogosultsága is.
Szerinte viszont jól működő és feladatait ellátó ORTT szükséges a sajtószabadság és a demokratikus közbeszéd biztosításához. Mint mondta, ahhoz, hogy a jelenlegi helyzet megváltozzon, a testületnek a törvényalkotó által hozzárendelt médiahatósági szerepét vissza kellene szereznie. Arra a felvetésünkre, hogy ezt hogyan lehetne megvalósítani, a nyilvánosságot, átláthatóságot, korrupciómentességet, a szakmai alapú működést és a társadalmi érdekképviselet együttes érvényesülését említette. Szavai szerint a társadalom jelentős részének fogalma sincs arról, milyen szerepet is tölt be az ORTT, amely azonban közintézmény; jóformán senki sem tudja, hogy a hatóság milyen rendkívüli anyagi-szakmai erőforrásokkal rendelkezik feladatainak ellátására. Elmondta: nyilvánossá kell tenni, hogy egyes döntések hátterében milyen érvek és ellenérvek állnak. Szerinte jelenleg az ORTT az emberekben leginkább azt a sóhivatalt testesíti meg, amely elnézi a közönség által is tapasztalható visszásságokat.
– A médiahatóságot átláthatóvá és korrupciómentessé kell tenni – véli Antal. Hozzáfűzte: a Műsorszolgáltatási Alap és az ORTT környékén működő, sok esetben átláthatatlan érdekcsoportok, a közszájon forgó állítólagos pénzmozgások, a sokszor egymásnak ellentmondó döntések mögött gyakran kitapinthatók a különböző lobbicsoportok érdekei.
A médiaszakértő véleménye az, hogy a testület joggyakorlatában ez idáig egymásnak ellentmondó döntések születtek, és a médiatörvény többszörös újra- és átértelmezéseinek gyakorlata volt a jellemző. Szerinte szakmailag nehezen érthető a kereskedelmi műsorszolgáltatók közszolgálati vállalásainak elengedése, mérséklése.
Kifejtette: a demokráciában a közintézményi státus a társadalmi érdekképviseletet feltételezi, így a testületnek döntései meghozatalakor figyelembe kellene vennie a társadalom érdekeit, értékeit és igényeit. Ezzel szemben Antal szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy az ORTT a magyar társadalom tulajdonát képező frekvenciakinccsel nem a társadalmi érdekeket szem előtt tartva gazdálkodott. – Az ORTT működésében több esetben kimutatható volt a jelenlegi kormánypártokhoz kötődő médiumok és műsorok érdekeinek határozott védelme. A sok példa közül idekívánkozik a magyar közszolgálati televíziózás állatorvosi lovának számító MTV-s Nap-kelte, az RTL Heti Hetes című műsora, vagy a Klub Rádió megalakulása körüli visszásságok – tette hozzá.
A Századvég médiaműhelyének vezetője szerint az ORTT feladatainak bizonyos szintű átértelmezését jelenti az a hatósági gyakorlat, amely a kereskedelmi műsorszolgáltatókat ért szankciók kiszabásánál mutatkozott.
– Az ORTT egyes esetekben a társadalmi érdekképviselet helyett kereskedelmi médiumokhoz kötődő csoportérdek képviselőjévé lépett elő – húzta alá. Hozzáfűzte: szakmai körökből az ORTT gyengeségét többen azzal indokolják, hogy a kereskedelmi médiumok esetében tulajdonképpen üzleti vállalkozásokról van szó, amelyek profitorientáltak, ezért nem szerencsés a működésükbe állami eszközökkel rendszeresen beavatkozni. Antal érvei szerint azonban a kereskedelmi televíziók és rádiók szűkös forrás, a frekvencia felett szereztek jogosultságot, amely nem a kormány, nem a médiahatóság, hanem a magyar állam, azaz a magyar társadalom tulajdonát képezi. Leszögezte: az, hogy ezeken a frekvenciákon olyan műsorszolgáltatás valósulhatott meg az elmúlt években, amely finoman fogalmazva is problémás viszonyban állt a kereskedelmi társaságok kezdeti vállalásaival, a médiatörvényben foglaltakkal, illetve a társadalom elvárásaival és érdekeivel, az elmúlt évek ORTT-tagjainak felelősségét veti fel. Kitért arra, hogy a közelmúltban mind az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, mind annak helyettese kimondta, hogy a médiahatóság a múltban nem tett eleget a kiskorúak védelmével kapcsolatos kötelezettségének. Antal példaként megemlítette, hogy tavaly az ORTT határozatában elmarasztalta az RTL Klub Való Világ című sorozatát, mert valós élethelyzetbe ágyazva torz magatartásmintát közvetített és jelenített meg követendő példaként. Hozzáfűzte: az egyik vizsgált jelenetet az AGB adatai szerint több százezer kiskorú kísérte figyelemmel, az RTL-t főműsoridőben húszperces időtartamra műsora felfüggesztésére ítélte a testület, közérdekre való hivatkozással pedig elrendelte a határozat azonnali végrehajtását. Emlékeztetett: a bíróság azonban az azonnali végrehajtásra vonatkozó ORTT-álláspontnak nem adott helyt, bár elismerte, hogy a kiskorúak védelme közérdek. Antal szerint a médiahatóságnak azonnali végrehajtás és a kiszabott szankció határozott, gyors érvényesítése hiányában gyakorlatilag nincs lehetősége arra, hogy érvényt szerezzen a médiatörvényben foglalt szabályok súlyos és ismételt megsértése miatt. Mint magyarázta, az ORTT nem képes alkotmányos kötelezettségének megfelelni. A médiaszakértő érthetetlennek tartotta, hogy a testület a határozatainak azonnali végrehajtását menetrendszerűen felülbíráló bírósági döntéseket, illetve az azokból adódó következményeket figyelmen kívül hagyta, és még kísérletet sem tett a számára hátrányos bírói gyakorlat szakmai érvek alapján történő megváltoztatására. – Komoly társadalmi és szakmai elvárások fogalmazódnak meg az újonnan felállt ORTT és elnökének jövőbeni feladataival szemben. Leszögezte: vissza kell állítani a létrehozását kimondó törvény eredeti szándék szerinti tekintélyét, hatósági szerepkörét, társadalmi érdekvédelmi szerepét. Hozzáfűzte: az eddigi gyakorlattal ellentétben kiemelt hangsúlyt kell helyeznie a közszolgálatiság teljesen háttérbe szorult fogalmának definiálására, illetve a világosan és egyértelműen meghatározott közszolgálati követelmények érvényesítésére, betartatására.
Kiemelés: „Jelenleg az ORTT az emberekben leginkább azt a sóhivatalt testesíti meg, amely elnézi a közönség által is tapasztalható visszásságokat.”
origo.hu
Magyar Péter nem vette észre, hogy saját magát ássa el
