Egyes becslések szerint a dél-erdélyi Verespatak környéki hegyek háromszáz tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejtenek. Az aranybánya megnyitásának hátterében egy volt román, jelenleg kanadai állampolgár, bizonyos Frank Timis áll, ő hozta létre a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes- vállalatot. A cég nyolcvan százalékban kanadai kézben van, az ottani tulajdonos a Gabriel Resources Ltd. (GRL), húsz százalékot a román állami bányavállalat, a Minvest birtokol.
Az aranykitermelés Verespatakon egyet jelent a település környéki hegyek szisztematikus felőrlésével, felaprításával, majd a kőzetekből az aranyérc kinyerésével. A technológia lényege, hogy a feldolgozásra előkészített aranyércet az úgynevezett zagytározóba helyezik, ahol cianidos oldattal megtörténik az arany kioldása. A zagytározó alján hatalmas gyűjtőmedencékben összegyűjtik a cianidos oldatot, és a feldolgozóüzemben nyerik vissza az aranyat. A technológia környezeti hatása és kockázata óriási. A legveszélyesebb a zagytározó üzemeltetése. Gátszakadás, szándékos rongálás esetén felmérhetetlen mennyiségű halálosan mérgező vízáram zúdulna Erdély érintett területére. Magyarország számára a domborzati viszonyok okán a veszélyeztetettség egyértelmű – áll egy, az MDF által megfogalmazott közleményben. A bánya ellen nemzetközi öszszefogás jött létre a környezetvédők körében. A romániai környezetvédő szervezetekhez csatlakozott a Greenpeace, és több tiltakozó akciót szerveztek a leendő üzem helyén és más helyeken, például Kanadában.
A beruházás kivitelezése folyamatban van. A lakosság kitelepítését mihamarabb be akarják fejezni, az új Verespatak építése a közelmúltban elkezdődött. A lakóházakat és egyéb ingatlanokat az RMGC készpénzért felvásárolja. Aki nem a pénzt választja, annak új házat építenek Verespatak közelében. Annak ellenére, hogy a környezetvédelmi hatástanulmány még nem készült el, elkezdték a tározó építését is. „A környezeti veszélyek mellett tehát egy évszázados múlttal rendelkező település is áldozatául esik a nemzetek feletti, kizárólag profitszempontú tőke érdekeinek és mindenhatóságának” – fogalmaz közleményében az MDF. Az ellenzéki párt arra kérte a kormányt, hogy diplomáciai úton igyekezzen megakadályozni a verespataki kitermelést. Lezsák Sándor a napokban levelet írt Vizi E. Szilveszternek, amelyben arra kéri a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, hogy az MTA a román tudományos akadémia környezetvédelmi ügyekben illetékes bizottságával karöltve készítsen tudományosan megalapozott jelentést a verespataki beruházásról. „Bármilyen kár vagy katasztrófa bekövetkezése esetén talán nem hivatkozhatnának a károkozók olyan mértékben az előre nem látható veszélyekre, mint hivatkoztak a négy évvel ezelőtti ciánszennyezés felelősei, akik mindeddig elkerülték a felelősségre vonást és kártérítési kötelezettségük teljesítését” – áll a levélben.
origo.hu
Magyar Péter információgyűjtő emberei miatt feljelentést tettek
