Tony Blair brit miniszterelnök bejelentette a parlamentben, hogy a kormány végül mégis népszavazásra teszi fel a kérdést: elfogadja-e Nagy-Britannia az Európai Unió alkotmányát? Persze egyelőre csak alkotmánytervezet létezik, a végső megfogalmazást a júniusi dublini konferenciától várhatjuk.
Blair még hetekkel ezelőtt is azt hangoztatta, hogy népszavazásra ebben az ügyben nincs szükség. Most azonban kénytelen volt elismerni, hogy „az elmúlt hónapokban valamelyest erősödött az euroszkeptikusok táborának kampánya”, amelyet a kormánynak ki kell védenie, és népszavazáson kell bebizonyítani, hogy a britek többsége elfogadja az európai alkotmányt. Hogy a miniszterelnök nem tekint különösebb bizakodással a népszavazás elé, azt annak időzítése is bizonyítja. Blair tudja, hogy 2005-ben vagy 2006 elején általános választás lesz. Nem szeretne azonban egy elvesztett népszavazással a háta mögött a szavazók elé járulni, hogy adjanak újabb ötéves mandátumot kormányának. Így hát minden bizonnyal előbb lesz a parlamenti választás, utána a népszavazás.
Tony Blair ugyanazzal érvel, amivel eddig: Nagy-Britannia nem szorulhat a partvonalra, hanem az EU egyik legnagyobb népességű és gazdasági erejű országaként az európai döntéshozatal középpontjában a helye. Az ellenzéket megosztja a népszavazás ügye. A liberális demokraták a legegységesebb támogatói az európai integrációnak, ám nem tartották demokratikusnak azt, hogy a kormány és a parlament ilyen nagy horderejű kérdésben a lakosság megkérdezése nélkül döntsön. A konzervatívok ezzel szemben úgy irtóznak minden további integráció gondolatától, mint az ördög a tömjénfüsttől. Kampányukban tehát az alkotmány ellen fognak agitálni – kérdés, hogy mekkora sikerrel.
Balázs Péter, az Európai Bizottság kijelölt biztosa a brit bejelentésre reagálva közölte: minden EU-országnak jogában áll referendumokat rendezni, de egyik országnak sem áll jogában másokat hátráltatni.
origo.hu
25 éve veszett nyoma, de még mindig keresik ezt a magyar férfit
