A fokozott védelem roppant fontos manapság, hogy miniszterelnöki magaslatokba emelkedjünk: egyfajta prioritás. Sokan szorulnak fokozott védelemre, de a befektetők és a betétesek kiváltképpen, legalábbis a kormányzati rangsor szerint. Igaz, ők azt állítják, inkább a befektetéseiket és a betétjeiket kellene megvédelmezni mindenféle pénzügyi terroristától, gazdasági agresszortól meg analfabéta brókertől. Ám az ő véleményük nem számít, nem sokat érthetnek a pénzügyekhez, ha bizonyos bankokba, befektetési alapokba teszik a forintjaikat. Örüljenek, hogy ezentúl módosított törvény védi őket, hogy ez mivel jár, azt jobb, ha nem is sejtik.
Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét nem védte senki. Nem csak fizikailag bántalmazták, szakmailag, emberileg is megpróbálták lejáratni felbérelt verő-, nyíró és író emberek. Szász Károly rájött valamire, s attól a pillanattól kezdve védtelen és kiszolgáltatott lett. A törvény csak átmeneti menedéket nyújtott, akire a miniszterelnök, a kormány, a szocialista frakció, a parlamenti többség és mindezeknek tetejébe még Keller László is rászáll, annak nem lesz békés és nyugodt EU-csatlakozása. A koalíció programjába bekerült a Kirúgni Szászt! című fejezet, s ha ők eldöntenek valamit – az ígéretekkel ellentétben –, azt végrehajtják.
A Szász Károly elleni hajszában – az aligha utolérhető Keller mellett – élenjárt Medgyessy Péter is. Miniszterelnökünk már negyed-századdal ezelőtt is fokozottan óvta a befektetők érdekeit, az ő érdeme is, hogy a szocialista pangás idején minden magyar állampolgár külföldi pénzintézetek ügyfelévé vált. (Jó, nem betétes lett, hanem adós, de a modern pénzügyi világban ez csak nüánsznyi különbség.)
Medgyessy, természetesen csak szakmai szempontból, rühellte Szász Károlyt, még a neve említésétől is hideglelést kapott, mondhatni allergiás volt rá, mint Kósáné a vatikáni lobbistákra. Ennek szellemében, természetesen csak szakmai szempontból, mindent elkövetett, hogy Szászt eltávolítsák a PSZÁF éléről. Tudjuk, miniszterelnökünk gyakorlatias, előrelátó ember, akinek a felelősségérzete nem tűrné, hogy egy ilyen jelentős szervezet akár egy röpke fertályóráig is vezető nélkül maradjon, ezért Szász utódját is jó előre kiszemelte. A fáma, aki mint közismert, abszolút pártsemleges és eurokonform, azt rebesgette, hogy Singlovics Béla, a jeles pénzügyi szakember lépett volna Szász örökébe. Ám beütött a krach! A szocialisták vagy nagy biztonságban érzik magukat, vagy a vesztüket érzik, mindenesetre megfeledkeztek a kötelező konspirációról. Az eredeti, „lex Szász” néven elhíresült javaslatban még az szerepelt, hogy az átalakított vezető testület, a felügyeleti tanács elnöke csak olyan hozzáértő lehet, aki közgazdasági vagy jogi egyetemet, illetve valamilyen más egyenrangú egyetemet vagy főiskolát végzett. Időközben a javaslat nagy utat járt be, némi fazonigazításon ment át itt-ott, így egy szocialista képviselő módosító indítványa nyomán kikerült belőle a más egyetemekre, főiskolákra vonatkozó kitétel. A T. Ház úgy szavazta meg a törvénymódosítást, hogy a felügyeleti tanács elnökének közgazdasági vagy jogi diplomával kell rendelkeznie, más felsőoktatási intézmény szóba sem jöhet. Viszont Singlovics Béla pénzügyi és számviteli főiskolát végzett, ami derék dolog, ám a törvény ilyen formában már nem testreszabott számára. Lehet, hogy Singlovics járt jól. Egy szemhunyásnyit sem vonjuk kétségbe felkészültségét, széles körű szakértelmét, de képtelenek vagyunk szabadulni a gondolattól, Medgyessy protezsáltjaként a legnyalkább pártkatona szerepét töltötte volna be a PSZÁF élén. Márpedig a pártkatonákra cudar idők járnak választások táján, kormányváltások idején.
A bolygók jelenlegi állása szerint 2006 után az MSZP pártkatonáira leszerelés vár, nem csak az önkéntesekre, a sorozottakra is. A Megyessy barátja, vadásztársa, ivócimborája, mutyizó partnere stb. beosztás is veszít társadalmi presztízséből, sőt a jobb érzésűek le is tagadják majd. Csak szegény Medgyessyt sajnáljuk. Olyan szépen eltervezett mindent, erre a piszok MSZP keresztbe tett neki. Pedig ő fokozottan védené a barátai érdekeit, akik természetesen befektetők és betétesek is.

Magyar Péter nem vette észre, hogy saját magát ássa el