Az uniós csatlakozási tárgyalásokon a termőföld ügye nem az agrárkérdésekkel együtt, hanem a tőke szabad áramlása elnevezésű fejezet részeként került az asztalra. Az új tagországok számára előírták: belépésük után a földpiaci szabályozás tekintetében az uniós és a magyar polgárok között nem tehetnek kivételt. Nálunk a földtörvény tiltja a külföldi magánszemélyek, valamint a jogi személyek – gazdasági társaságok – számára a földvásárlást. A csatlakozási megállapodásban az EU hozzájárult ahhoz, hogy ezt a korlátozást a belépést követően hét évig fenntarthassuk, és ha 2011-ben az uniós és a hazai földárak még mindig számottevően eltérnek egymástól, további három évig meghosszabbítható a tilalom. Brüsszel ugyanakkor nem adta ingyen ezt az engedményt. Nyitott mellette egy kiskaput: azoknak az uniós polgároknak, akik már három esztendeje letelepedtek nálunk, és főhivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkoznak, már a belépésünk pillanatától meg kell engednünk a földvásárlást.
E brüsszeli kívánalom teljesítése kapcsán élesedett ki újra a héten a földvita a hazai agrárpolitikában. A parlament szerdán kezdte meg a részletes vitát a kormány törvényjavaslata felett, amellyel a kabinet ismét módosítaná a termőföldről szóló jogszabályt. A háromesztendős feltétel a belépés időpontjától visszafelé is érvényes, tehát a 2001. április 30. óta nálunk élő uniós – és svájci – állampolgárok már május elsejétől vehetnének földet. Az agrártárca számításai szerint nagyon kevés emberről, mindössze 12-16 főről van szó. Ugyanakkor a később letelepedőkre is vonatkozik a három év, egészen 2011-2014-ig, ezért az érintett külföldiek létszámának gyarapodására lehet számítani.
Ha a törvénymódosítás életbe lép, az uniós polgároknak az adásvételi szerződés mellé többféle igazolást is be kell szerezniük. Elsőként a területileg illetékes idegenrendészeti hatóság bizonyítványát arról, hogy a külföldi kérelmező három éve jogszerűen és folyamatosan itt lakik, Magyarországon. A megyei földművelésügyi hivatalnak környezettanulmány készítésével kell megvizsgálnia, hogy az uniós állampolgár csakugyan agrártevékenységet folytat-e huzamosabb ideje hazánkban. Emellé szükséges az adóhatóság nyilatkozata arról, hogy az érintett bevételekkel rendelkezik a gazdálkodásból.
A hatósági dokumentumok mellé a tervezet előír egy úgynevezett teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratba foglalt nyilatkozatot, amelyben a külföldi vásárló kijelenti, hogy önálló agrártermelőként letelepszik Magyarországon, és a földjét csak olyan mértékben adja bérbe, hogy az abból származó jövedelme nem haladja meg a mezőgazdasági tevékenységéből származó bevétel 25 százalékát. A feltételek ellenőrzését is a földművelésügyi hivatalokra bízza a tervezet, amelyek ehhez igénybe vehetik a jegyzők és a helyi birtokhasznosítási tanácsok segítségét. Ha a külföldi megszegi a szabályokat, a tulajdonában lévő termőföld szerzéskori aranykorona-értékének húszezerszeresére büntetik. Ez egy átlagos, húsz aranykoronás területnél hektáronként 400 ezer forintos bírságot jelent, ami ismételhető addig, amíg az uniós polgár el nem adja a földjét.
A jelenlegi előírások szerint a külhoni állampolgárok lakást vagy más, termőföldnek nem minősülő ingatlant csak úgy vehetnek hazánkban, ha azt a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal is engedélyezi számukra. Ez a fék május elsejétől megszűnik, az úgynevezett elsődleges lakóhelynek számító ingatlanokat az uniós polgárok a jövő hónaptól már szabadon vásárolhatják. Azt azonban a parlament asztalán fekvő törvénymódosítás is előírná, hogy egynél több ilyen ingatlana egy külföldi személynek nem lehet, második lakást csak azok vehetnek, akik már négy éve folyamatosan itt élnek.
Magda: Teljes védelem
Glattfelder: A korrupció melegágya
