Kísért a csaknem hatvanéves múlt szelleme. Az igazságtétel hiánya, a fájdalmas emlék nem hagyja nyugodni az áldozatok hozzátartozóit és a falu jó érzésű polgárait, és még mindig vannak olyanok, akik névtelenül fenyegetőznek, ha bolygatni merik a múltat. A Maglódi Polgári Kör, a polgármester és Maglódon sokan azonban hajthatatlanok voltak, mert végül is létrehozták a gyilkosság áldozatainak emlékparkját. Azért a gyűlölet némelyekben még mindig jelen van a községben, mert az emlék téglafal hátsó oldalát néhány napja ismeretlenek színes festékszóróval összefújták. Ezért csak az ünnepség előtti napon merték felállítani a négy kopjafát és a réztáblát az áldozatok neveivel: Diószegi István főjegyző, Zambelly Béla közigazgatási jegyző, dr. Bellus János járásbíró és Juhász Sándor irodatiszt.
Mostanában derült ki az igazság
A maglódi polgármester, Tabányi Pál szerint soha nem késő emlékezni. Negyvenöt évig nem lehetett a szörnyűségekről beszélni, csak a rendszerváltás után derült ki a maga valóságában, hogy mi történt a gyömrői járásban. Ehhez nagy segítséget adtak az életben maradottakkal, hozzátartozókkal készült dokumentumfilmek, riportok, tényfeltáró újságcikkek. Egy teret az állomás közelében már elneveztek Bellus János, volt járásbíróról. De a kopjafaállítás, az emlékpark kialakítása az igazi tiszteletadás. Hadnagy Zsolt alpolgármester, a Maglódi Polgári Kör elnöke volt a motorja annak a szervező- munkának, amelynek célja volt, hogy megadja a falu népe a végső kegyeletet a község áldozatainak. Az alpolgármester azért is szorgalmazta a múlt feltárását, mert ha erről hallgatnak, akkor a történelem megismételheti önmagát.
Az utódoknak ismerniük kell múltjukat, történelmüket, hogy ne követhessék el mindazt a rosszat, amit bizonyos elődök megtettek – ezt már Gürtler Magda nyugdíjas tanár, a környék helytörténésze mondja. A kutató az emlékezők és más források alapján a Maglód község története című könyvében megírta, hogy amikor a szovjet hadsereg Gyömrő elfoglalása után Budapest felé továbbvonult, egy tizenkét tagú különítményt hagyott a községben. A szovjet katonák segítségével megszervezték az úgynevezett rendőrséget, amely kommunistákból, volt nyilasokból és lump elemekből állt. A „bosszú hadserege” a falvakból szedte össze azokat, akiknek vagyonuk volt, így jegyzőket, papokat, földbirtokosokat, postamestereket, kereskedőket, vendéglősöket. Nem kellett akkor vádat bizonyítani, elég volt egy bejelentés, hogy elhurcoljanak ártatlan embereket. Gürtler Magda szerint az elhurcoltak többségét a főszolgabíróság épületének pincéjében rettenetes kínzások után hazaengedték, majd a melléjük adott kísérők útközben megölték vagy elevenen eltemették őket. Így tűnt el a maglódi Zambelly Béla közigazgatási jegyző, Diószegi István főjegyző, dr. Bellus János bíró és Juhász Sándor közellátási előadó. Erre a sorsra jutott többek között az ecseri plébános, a péteri evangélikus lelkész, a tápiósápi, a tápósülyi és az Úri községi főjegyző is. A főjegyző, Bajnóczy Andrásnak a házát elvették, családját kikergették, és a párttitkár telepedett az épületbe.
– A kegyetlenkedésekre jellemző – említette Gürtler Magda –, hogy Soponyai Gyula vendéglőst élve temették el, a sarkába patkószeget vertek. Révay József gróf, egyetemi tanár meggyilkolásának körülményeire is csak a rendszerváltás utáni exhumáláskor derült fény, mert találtak nála egy írást. A gróf baloldali gondolkodású volt, gyermekével Pesten élt, és éhezett. Elment Rákosihoz, tőle kért segítséget. A földjüket Gyömrőn bérbe adták, onnan szeretett volna kapni valamit. Rákosi adott egy írást, amelyben a gyömrői elvtársakat felkérte, hogy lássák el élelemmel a grófot. Gyömrőn azonban a menlevelet nem sikerült neki felmutatnia, lefogták, és fejbe lőtték. A véres terrornak, a bűncselekménynek több százan is áldozatul eshettek. 1945 őszén a parlamenti interpellációk, Futó Dezső kisgazdapárti képviselő fellépésére nyomozást rendeltek el, és szeptember végén egy szekérderékra való holttestet ástak ki az árkokból – mondta Gürtler Magda. – De miután jöttek a választások, a nyomozást megszüntették. Még most sem merik megnevezni a felelősöket, mert élnek a gyilkosok hozzátartozói, és félnek a következményektől – állapította meg szomorúan a helytörténész.
Nem a szovjetek vitték el őket
Az áldozatok leszármazottai közül két emberrel is találkoztam Maglódon, Bellus Jánossal és dr. Komarikné Hunka Noémivel. Bellus János 1945-ben kilencéves volt. Gattyán József, a szomszédjuk, az illegális kommunista csalta tőrbe a járásbírót. Bellus emlékei szerint a szomszédjuk, akiben megbíztak, vette rá apját, a járásbírót, hogy menjen be Gyömrőre igazolni magát. Egy kiskabátban indult útnak, de a harminckilenc éves édesapát a család soha többé nem látta. A gyömrői rendőrparancsnok még hitegette őket, hogy biztos a szovjetek vitték el, meglátják, dr. Bellus János járásbíró visszajön. De az évek múltak és a gyerekek apa nélkül nőttek fel. A fiú legnagyobb fájdalma, hogy máig nincs meg édesapja holtteste. Valahol a péteri vagy a gyömrői erdőkben lehet a csontváza – véli Bellus János. A gyilkosokat nem ítélték el – mondta keserűen az áldozat fia –, mert a megfélemlített köztársasági elnök, Tildy Zoltán 1948-ban közkegyelemben részesítette az elkövetőket. Az áldozat családjától a mai napig senki sem kért bocsánatot. Bellus János nem emlékszik, hogy ilyesmikért valaha is bocsánatot kért volna egy kommunista.
Dr. Komarikné Hunka Noémi édesapját, Hunka Bélát, a budapesti Anker Biztosító Rt. főkönyvelőjét a gyömrői direktórium vitette el. Elhurcolásában itt is Gattyán József játszott közre. A járásban az új hatalom urai gyűlölték a „nadrágosokat”. Hónapokig kihallgatták, kínozták, félholtra verték. Ezután bírósági ítélet nélkül másfél évre internálták Gödöllőre az ártatlan embert. Bár Hunka Béla élve megúszta a kihallgatásokat, évekkel később – lánya szerint – a gerincsérülése elrákosodott, és meghalt. Hunka Noémi úgy látja, hogy egy fanatikus bolsevista kisebbség követte el a törvénytelenségeket, a falu többsége titokban támogatta a meghurcoltak családjait.
Tényfeltáró vizsgálat?
Epilógus: 1991-ben a Legfőbb Ügyészség, a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a hozzátartozók bejelentése alapján tényfeltáró vizsgálatot rendelt el (Krupka Jakab és társai: több emberen elkövetett emberölés vádjával) a gyömrői gyilkosságok ügyében. A tényfeltáró vizsgálat megállapította, hogy az emberölések sértettjei – akiket a korabeli sajtó és a közélet reakciós, fasiszta személyeknek és a demokrácia ellenségeinek tüntet fel – vétlenül váltak a politikai gyilkosságok áldozataivá. Balassa Tibor csoportvezető ügyész azonban a további nyomozást megtagadta, mert a büntetőjogi felelősségre vonás akadályát képezte az elévülés, amelynek időtartama húsz év. Másrészt további törvényi akadálya az eljárás lefolytatásának az volt, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint 1948-ban az elkövetők a köztársasági elnök rendelkezése alapján eljárási kegyelemben részesültek. Harmadrészt akadálya volt a vádemelésnek az is, hogy az annak idején gyanúba fogott személyek – egy kivételével – meghaltak.
A törvény előtt tehát nem feleltek a gyilkosok. Gürtler Magda úgy látja, ha földi igazságtételre nem is került sor, hiszi azt, hogy a gyilkosok már elszámoltak valahol. Bár Gyömrőn még mindig nem állítottak emlékművet a gyilkosságok áldozatainak, Maglód, a hét érintett falu közül példát akar mutatni a mártíroknak állított kopjafákkal. Ezzel nem akart mást üzenni a falu népe Hadnagy Zsolt alpolgármester szerint, mint azt, hogy elvarratlan szálakat a múltból nem szabad hagyni, emlékezni muszáj, és a halottak nem maradhatnak temetetlenül.
A Maglódi Polgári Kör szervezésében a Gyömrői gyilkosságok maglódi áldozatainak emlékére 2004. május 12-én szerdán fél négykor emlékművet állítanak Maglódon a Szabadidő- és Emlékparkban. Az ünnepi megemlékezést Pokorni Zoltán, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség alelnöke tartja.
origo.hu
Világhírű sorozat forgatása zajlik Dunaújvárosban – videó
