A magyar kereszténydemokrácia születésnapja

Kongresszust tart vasárnap az újraéledt Kereszténydemokrata Néppárt: megalakulásuk hatvanadik évfordulóját ünneplik Budapesten. A puszta hír protokolláris eseményt sejtetne, ám az európai parlamenti választások közeledte és a nemrégiben aláírt Fidesz–KDNP-megállapodás különös aktualitást adhat a demonstratív nagygyűlésnek. Semjén Zsolt pártelnök lapunknak elmondta: a Kereszténydemokrata Néppárt életereje példátlan a magyar politikatörténetben, hiszen nem volt még precedens arra, hogy egy tönkretett, a közéletből kiesett párt újra tudott éledni. Az ünnepi nagygyűlésen beszédet mond Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is.
Feltehetőleg az is felkeltheti az érdeklődést az éppen hatvanesztendős KDNP nagygyűlése iránt, hogy az Európai Unió alkotmányának vitája lezárul a hónap végén, s a keresztény elkötelezettségű történelmi párt eddig sem rejtette véka alá véleményét: az EU alapdokumentumában az alapító atyák szellemi örökségének megfelelően helye van a keresztény hagyományok hangsúlyos megjelenítésének. Minden bizonnyal szóba kerül a tanácskozáson az a kezdeményezés is, amelyet Lengyelország tett, s amelyhez uniós országok egész sora csatlakozott Portugáliától kezdve Olaszországon, Írországon keresztül Csehországig, Szlovákiáig. Jelesül: ragaszkodnak a keresztény szó szerepeltetéséhez az uniós alkotmányban.
Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, a Fidesz parlamenti képviselője lapunk kérdésére úgy nyilatkozott: a kereszténység Európában semmiképpen sem lehet megosztó, mert ez nem ideológiai kérdés, hanem történelmi tény: az európai civilizáció keresztény civilizáció. Kereszténydemokrata tradíciók alapján jött létre az Európai Unió, az alapító atyák, Adenauer, De Gasperi és Schuman gondolatrendszerének mentén. Mint kifejtette: a kereszténység és európaiság elválaszthatatlan fogalmak, mert a kereszténység létezhetne Európa nélkül, ám Európa semmiképpen sem lenne ugyanaz a kereszténység nélkül. Természetesen szerinte sem öncélú fogalmi vitáról van szó, hanem a közös jövőt alapvetően meghatározó tartalmi kérdésről.
S hogy miként érintheti ez a vita a június 13-i európai parlamenti választást? Egyáltalán nem mindegy, kik képviselnek bennünket az EU döntéshozó fórumán. Egy európai néppárti képviselő a Magyar Páneurópa Unió fórumán nemrégiben azt mondta, az EU-ban természetesen szeretik azokat, akik mindenbe beleegyeznek, de csak azokat tisztelik, akik kiállnak saját álláspontjuk mellett. Merthogy a Nagy Testvér kora lejárt, s aki a felülről irányított Varsói Szerződés és KGST apparátusaiban szocializálódott, azt kellemetlen meglepetések érhetik. Semjén Zsolt ezzel kapcsolatban elmondta, a kereszténydemokraták két szélsőség elkerülésére hívják fel a figyelmet. Egyrészt azt a feneketlen szervilizmust kell elutasítani, amit a szocialista kormány művel, amikor nemzeti érdekeket ad fel a brüsszeli bürokrácia kedvéért. Szerinte ez a szocialista frusztráció abból táplálkozik, hogy egész korábbi életükben a közös piac és a
NATO szidalmazását tekintették fő feladatuknak, így az EU-bürokráciának való megfelelni vágyás minden nemzeti érdeket könnyedén elnyom bennük. A másik szélsőség, amit elutasítanak, a meddő EU-ellenesség. Semjén ugyanis úgy véli, a félreduzzogással, illetve a választástól való távolmaradással még a lehetőségét is elveszíthetjük, hogy olyan képviselőket küldjünk Brüsszelbe, akik nemzeti érdekeinket és Európa egészének keresztény civilizációs értékeit képviselik.
Megkérdeztük a fideszes parlamenti képviselőt, nem ássa-e alá a KDNP tekintélyét, illetve nem gyengíti-e a kereszténydemokrácia hazai pozícióit, hogy a szavazólapokon a „keresztény” szót hiába keresik a választók. Semjén Zsolt megerősítette: az Orbán Viktor Fidesz-elnökkel megkötött szerződés garantálja a kereszténydemokrácia hangsúlyos hazai és uniós képviseletét. Ennek értelmében ugyanis mind a 176 választókerületi tanácsba delegálnak KDNP-s tagot, hogy a kereszténydemokrata értékrend a parlamentben, a megyei és települési önkormányzatokban mindenütt méltóképpen megjelenjen. Ezt a célt szolgálta az áprilisi megállapodás is, amely rendelkezett a Fidesz–KDNP kettős tagság legitimációjáról, s a közeljövőben rendezik a kereszténydemokrata fideszes országgyűlési képviselők státusát is. Másik felvetésünk magától adódott: vajon a Kereszténydemokrata Néppárt ázsiója nem kopott-e meg végletesen? Főleg azután, hogy az illegitim, Giczy György és Mizsei Zsuzsanna politikai kalandorkodásával fémjelzett, a baloldalnak is felajánlkozó vezetés erkölcsi és anyagi értelemben is lenullázta a pártot. A KDNP elnöke válaszában kiemelte: a negyvenezer régi tag fele már visszaállította tagságát, s mind a hétszáz szervezetük élén megújult vezetőség áll. A KDNP új vezetése jogilag, politikailag és anyagilag is rendezte a helyzetet, miután Varga László nemrégiben elhunyt pártelnök a Legfelsőbb Bíróságon 2002 novemberében megnyerte a pert, és helyreállhatott a KDNP törvényes működése. Külpolitikailag is helyreállt a bizalom, hiszen az Európai Néppártba való visszavételük is a legjobb úton halad. Semjén szerint mindez azt is bizonyítja, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt életereje példátlan a magyar politikatörténetben: modern főnixmadárként ötödszörre is fel tudott támadni a politikai keresztutak ellenére. Ez a párt volt az, amit 1944-ben alapítottak, a nyilasokkal szemben, ellene mondva a barna diktatúrának, majd a háború után újraszerveztek, ellene mondva a vörös diktatúrának, és amely inkább felfüggesztette tevékenységét, de nem hajolt meg a Rákosi-féle diktatúra nyomásának, miután megfosztották a győzelemtől a hírhedt 1947-es kékcédulás választások után. De újjáalakultak 1956-ban is, hogy aztán 1989-ben ismét megjelenhessenek a kerekasztalnál, majd Antall József kormányában. Semjén Zsolt hangsúlyozta: a megújult Kereszténydemokrata Néppárt készen áll arra, hogy méltó módon betöltse azt a szerepet a magyar közéletben, amire 60 év erkölcsi és szellemi öröksége kötelezi és feljogosítja.